Mint ismert, Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő kijelentette: az Európai Parlamentnek a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban egyelőre nincs más tennivalója, mint hogy megvárja az Európai Bizottság elemzését. Eközben Renate Weber romániai liberális EP-képviselő úgy vélekedett, az Európai Parlamentnek nem kell feltétlenül várnia az Európai Bizottságra, szükség esetén saját maga is léphet a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban.
Lelepleződött az európai baloldal Magyarországgal szembeni legújabb lejárató kampánya – fogalmaz közleményében a Magyar Néppárti Képviselőcsoport. A csütörtöki európai parlamenti vitában az is kiderült: ahogy korábban, az EP baloldali és liberális frakcióit most sem érdekli a bizottság értékelése, céljuk a kirakatper folytatása, Magyarország alapos és részrehajlásmentes vizsgálata nélküli pellengérre állítása.
Az Európai Parlament baloldali frakcióinak kezdeményezésére az EP állampolgári jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) csütörtöki ülésén Magyarországról rendezett vitát – emlékeztetnek. Az ülésen Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója ismertette a szervezet álláspontját az egyes sarkalatos törvényekről. E szerint az intézménynek három törvény esetében vannak aggályai azok uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Ahogy erre a vitában az ülést elnöklő Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott: ebben semmi rendkívüli nincs, számos másik európai tagállammal szemben vannak folyamatban eljárások.
Mint arra számítani lehetett, a szocialista, liberális, zöld és kommunista EP-képviselők hozzászólásait nem a tények és az észérvek, hanem a hazugságok, csúsztatások és tévedések sora jellemezte, míg egyesek képviselők autoriter állam kiépülésével, fasizmus rémével fenyegetőztek. Mint az a vitában szintén kiderült: az európai baloldal ismételten teljességgel figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között a megszokott eljárási rendnek megfelelően folyamatos konzultáció zajlik az egyes magyar jogszabályok tekintetében. A magyar kormány pedig többször kifejezte nyitottságát az esetlegesen kifogásolt kérdésekben való egyeztetésre.
Mint arról korábban beszámoltunk, teljességgel megalapozatlannak tartja a Szabadság Kör azokat a nemzetközi és hazai vádakat, amelyek kétségbe vonják a magyarországi véleménynyilvánítás szabadságát, a fékek és egyensúlyok rendszerének hatékony működését, a parlamenti ellenzék jogainak érvényesülését. Írtunk arról is: „Egyre kevesebbet hivatkozik az MSZP fázó gyerekekre. Ezzel szemben gazdasági szakpolitikusuk a nehéz időket élő Európáról értekezik, a DK potentátjával párhuzamosan aggódik az IMF számára oly' kedves jegybanki függetlenségért.”
Gál Kinga és más néppárti képviselők felszólalásukban visszautasították a baloldali képviselők vádjait, s rávilágítottak: üdvözlendő, hogy a tavaly elfogadott 30 sarkalatos törvény közül az Európai Bizottság pusztán három törvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat. Ez azt bizonyítja, hogy Magyarországon a jogállamiság még sincs akkora veszélyben, mint ahogy azt a baloldal beállítja.
Szájer hisztéria nélküli bánásmódot vár el
Szájer József felszólalásában kijelentette: a szocialisták nyolc évig tartó regnálásának eredményeként romokban heverő ország talpra állítása és megújítása érdekében elengedhetetlen volt az ország jelentős átalakítása. Hozzátette: a Magyarországgal kapcsolatos kérdések megvitatásakor korrekt, tárgyilagos és hisztéria nélküli bánásmódot vár el. Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselő felszólalásában rávilágított: kettős mércén alapulnak a magyar egyházügyi törvényt ért bírálatok, hiszen Európa számtalan országában az elismert egyházak száma 14 alatt van.
Bár csütörtökön bebizonyosodott: az Európai Bizottság észrevételei a sarkalatos törvényekkel kapcsolatban köszönő viszonyban sincsenek azzal a rágalomcunamival, amellyel az európai és magyar baloldal az egész nemzetközi sajtót telekürtölte, az EP baloldali és liberális frakciói mégis tovább folytatják Magyarország elleni felelőtlen lejárató kampányukat.
A Professzorok Batthyány Köre kiáll az új magyar alkotmányos rend mellett, annak ellenére, hogy azt látják: az új alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos jogszabályok nem tökéletesek, az év végi törvénykezési hajrá stílusát pedig nem helyeslik. Martonyi János külügyminiszter a European Voice című brüsszeli hetilap csütörtöki számában megjelent írásában pedig úgy fogalmazott: Magyarország elkötelezettebb a demokrácia, a jogállamiság és az euroatlanti integráció mellett, mint korábban bármikor.
