Adu ászt kapott az ellenzék?

Az ellenzéki választási együttműködés lehetséges forgatókönyvét vázolta föl a Political Capital, kérdés, hallgatnak-e rájuk.

„A kormányt leváltani igyekvő erők dilemmája tehát így foglalható össze: hogyan lehet megoldani, hogy egyéniben a Fidesz és a Jobbik jelöltje mellett csak egyetlen balközép aspiráns álljon, de országos listája több pártnak is lehessen? Valahogy így: szoros együttműködéssel, de közös jelöltek és listák nélkül” – olvashatjuk László Róbert, a Political Capital elemzőjének legfrissebb írásában.

Szerinte három, legfeljebb négy politikai erő feloszthatja egymás között a 106 egyéni választókerületet úgy, hogy minden egyes választókerületben csak egyikük gyűjti a szelvényeket. Arra kell csak figyelniük, hogy 27 jelöltje minden pártnak legyen, illetve hogy azok lefedjenek Budapest mellett legalább kilenc megyét – szerepel a tanácsában. Ha ez sikerül, mindegyikük országos listája felkerül a szavazólapra, amelyekre minden – belföldi és külhoni – szavazókörben voksolni lehet. Egyéniben viszont nem harcolnak egymás ellen: néhány kivételtől eltekintve mindenhol csak egyiküknek lesz jelöltje – véli László.

A választási törvény alapján kell dönteni

A politológus felvetését megelőzően megindult már az ellenzéki pártok közötti mozgolódás, mivel ez a lehetőség mindenképpen jelentősen megkönnyítené a köztük lévő együttműködést. A legfőbb probléma, hogy bár van országos listájuk a szervezeteknek, a kevés egyéni jelölt miatt nagyon kevés töredékszavazatra számíthatnának.

Egy ilyen összefogás kapcsán Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője azt közölte lapunkkal, hogy mindenképpen választási együttműködésnek számítana, ha az LMP bizonyos körzetekben nem indítana jelölteket, míg más helyeken az ellenzéki pártok nem állítanának ellenünk jelölteket. Ebben az ügyben egy következő kongresszusnak kell majd döntenie – tette hozzá.

Hasonló ügyben szerveződik az ellenzéki kerekasztal is, amely a Kónya Péter és Árok Kornél vezette Magyar Szolidaritás Mozgalom ötlete volt. Székely Tamás, a mozgalom társelnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy „a választási törvény alapján el kell dönteni, hogy külön induljanak-e a pártok vagy közös listával. Ezeket a kérdéseket többlépcsős egyeztetés során, részben szakbizottságokban, részben plenáris üléseken tárgyalnák a résztvevők.”

Lehetnek komoly akadályok

László szerint az együttműködés akadálya lehet, ha a múltbéli választási eredmények vagy akár az aktuális közvélemény-kutatási adatok arányában igyekeznek meghatározni a jelöltek számát, az borítékolhatóan súlyos konfliktusokhoz vezet, ami vagy zátonyra futtatja az együttműködést, vagy – ha lehetséges – még kockázatosabb útra tereli a kooperációt.

„Azt is mondhatják ugyanis az ellenzékiek, hogy mindenki gyűjtsön annyi szelvényt, amennyit bír, majd a jelöltállítási időszak lejárta után üljünk újra asztalhoz, és akkor eldöntjük, ki hány helyen lép vissza. Ez nemcsak azért rizikós, mert egymás ellenében is szelvényt kellene gyűjteniük, hanem azért is, mert kampányidőszakban saját magukkal lennének elfoglalva, és semmi garancia nem lenne rá, hogy épp a legélesebb helyzetben tudnának megfontoltan, gyorsan, hatékonyan dönteni” – véli az elemző.