A „na és” miatt kell így lezárni a pártállami múltat

Akkora a káosz, hogy ma azt sem tudni, ki a közszereplő, így fordulhat elő, hogy még a rendszerváltozás után húsz évvel is hurcoljuk magunk után a „na és”-eket – ezért támogatja a KDNP az ügynöklisták egyszerű nyilvánosságra hozatalával szemben a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállítását.

2012. 03. 21. 14:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Ha az a kérdés, hogy a KDNP-nek mi a véleménye az ügynöktörvényről, akkor ez a kérdés nem jó. Helyesen úgy hangzik: hogyan próbáljuk lezárni a múltat” – szögezte le szerdai sajtótájékoztatóján Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. A politikus úgy látja, érdemes megfigyelni, kik azok az európai politikusok, akik most kettős mércével mérnek hazánkkal szemben, és a leghangosabbak: bizony nemritkán maoista múltat hordoznak. „Nem a személyiségükkel van a baj, hanem a szellemiséggel, amit képviselnek.” Az egész kérdés lezárása tehát nem korlátozódhat csak az ügynökkérdésre, ezért támogatja a kisebbik kormánypárt a Nemzeti Emlékezet Bizottságának mint állami intézménynek a létrehozását.

Le kellett volna zárni, de nem késő

Harrach megjegyezte, ezt a kérdést a rendszerváltás hajnalán le lehetett volna zárni, de a mulasztás ellenére is foglalkozni kell vele, nem kiragadva belőle egyes ügyeket, összefüggéseiben kezelve.

Lukács Tamás, a sajtótájékoztató másik résztvevője azt hangsúlyozta, hogy hazánk az egyetlen olyan ország, amely békés átmenettel érte el, hogy most erről beszélünk.

„Hack Péterék első javaslata nem szólt másról, mint egy adott párt hatalmáról és egy másik párt ellenállásáról, homályos fogalmakkal” – emlékezett vissza a kilencvenes évek derekán napirendre került SZDSZ-es kezdeményezésre Lukács. Emlékeztetett arra is, hogy a parlament ülésein rendre követeli, hogy puszta jogszabályalkotás helyett „jogrendet kell alakítani”, mégpedig úgy, hogy a múlt e nagy kérdését teljesen le lehessen zárni, különben nem marad más, mint „Verbőczy toldozgatása-foltozgatása”.

A mostani zavart helyzetet szerinte jellemzi, hogy még azt sem tudjuk pontosan, ki számít közszereplőnek; márpedig aki az, nem mondhatja azt húsz év után, hogy „na és” – utalt Horn Gyula elhíresült kijelentésére, amikor pártállami múltjával szembesítették.

Az alapelvek

Részletekbe menően úgy látja, egyszerre több törvényt kell majd módosítani azon alapelvek mentén, hogy aki a rendszernek bármilyen formában kiszolgálója volt vagy bármilyen formában segített a hatalom fenntartásában, ne tölthessen be bizonyos tisztségeket, illetve ne kaphasson állami kitüntetést. A teljes nyilvánosság viszont – mint mondja – azért nem járható, mert a megfigyeltek emberi méltóságát szem előtt kell tartani.

A KDNP képviselője jelezte, örülnek annak, hogy parlamenti vitanapon is megjelenhetnek az ezzel kapcsolatos vélemények. Végül elmesélte személyes emlékét: amikor a CDU-nál járt németországi tanulmányúton, a német kereszténydemokraták úgy vélekedtek, nem önmagában a Stasi-ügynökök az érdekesek, a Stasi viszonya az orosz KGB-hez viszont annál inkább.

Mint ismert, az MNO elsőként adott hírt róla a múlt héten, hogy a kormányerők a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállításával kívánják rendezni a pártállami múlt máig magunkkal vonszolt problémacsomagját. A bizottság felállítása elől – mint ezt e hét elején Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette – még a nyári parlamenti szünet előtt minden akadályt el kell hárítani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.