„Az OBT a bírósági szervezet lelkiismerete”

Az Országos Bírói Tanács (OBT) a bírósági szervezet lelkiismerete – mondta Tománé Szabó Rita, a testület soros elnöke az OBT első, ünnepélyes ülésén pénteken Budapesten.

A napokban benyújtott törvényjavaslat ezt a kontrollt tovább erősíti például azzal, hogy az OBT ajánlást készíthet arról, miként térhet el a bírói kinevezéseknél a pályázati rangsortól az OBH elnöke, ehhez egyéként az OBT egyetértése is szükséges. Ugyanígy vétójoga van az OBT-nek abban az esetben is, ha az OBH elnöke olyan bírósági vezetőt kíván kinevezni, aki nem élvezi a pályázatát véleményező testület többségének támogatását. Az OBT ajánlást készít, amely orientálja majd az egyes bírósági ügyek OBH-elnök általi áthelyezésének gyakorlatát. Az OBT önállóságát pedig növeli, hogy maga határozza meg költségvetését – fejtette ki az államtitkár.

Az OBH elnöke feletti kontrollt erősíti a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, hogy a parlamenti képviselők írásbeli kérdéseket tehetnek fel az első számú bírósági igazgatási vezetőnek – tette hozzá Répássy Róbert.

Handó Tünde, az OBH elnöke a tanács ünnepi ülésén megerősítette, hogy az OBT feladata az OBH ellenőrzése, ő pedig – mint mondta – a hivatal elnökeként már várta a tanács munkába állását, mert már eddig is sok feladatot kellett magára hagyatva megoldani, eldönteni, pedig jó lett volna egy testület, amely döntéseiben segíti, támogatja.

Handó Tünde elmondta: az új bírósági igazgatási modellben a szakmai irányítást a Kúria elnöke látja el, a központi igazgatás vezetője pedig az OBH elnöke. Mindennek célja a bírói függetlenség legteljesebb biztosítása mellett a hatékony és a magas színvonalú ítélkezés.

A hivatal törekszik arra, hogy munkája minél átláthatóbb legyen, és már eddig is igyekeztek kikérni a bírák véleményét – hangsúlyozta az elnök, aki kitért arra is, hogy az OBT önállóan szabhatja meg munkáját, de ez nagy felelősség. Arra biztatta a testületet, hogy a bírói egyesületek, szakmai és érdekképviseleti szervek képviselőit is vonják be munkájukba.

Az OBT nyilatkozatot adott ki az első, ünnepélyes ülése alkalmából, melyben kinyilvánította, hogy elsődleges kötelességének tekinti a bírói függetlenség védelmezését, továbbá azt, hogy támogassa az OBH munkáját a hatékony és gyors igazságszolgáltatás érdekében. Ezen túlmenően a tanács meg kíván felelni a jogalkotó által közvetített társadalmi elvárásoknak, valamint képviselni kívánja bírótársait a bírói kart érintő döntések meghozatalakor. Az OBT különösen fontosnak tartja a bírósági igazgatás és gazdálkodás ellenőrzését, a bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálásánál az OBH és Kúria elnökei által folytatott gyakorlat véleményezését, valamint egyes döntésekhez az objektív szempontrendszer kidolgozását.

Az ünnepi ülésen Darák Péter, a Kúria elnöke, aki a törvény erejénél fogva tagja a tanácsnak, átadta a tagtársainak a megbízóleveleket.

A 15 tagú, csak bírákból álló testület tagjai betekinthetnek a hivatal irataiba, azokat megtárgyalhatják és véleményezhetik, illetve bármely témával összefüggésben kérdéseket tehetnek fel az OBH elnökének. Az OBT 14 tagját és 14 póttagját hat évre választották meg február 29-én a bírák küldöttei.

Az OBT tagjai közül hatan bírók, kilencen az ítélkező munka mellett igazgatási vezetők is. A 9 igazgatási vezető között van a Kúria, két törvényszék, két városi és egy munkaügyi bíróság elnöke, továbbá van egy törvényszéki és egy fővárosi kerületi elnökhelyettes, valamint egy törvényszéki kollégiumvezető-helyettes. Az OBT összetételére jellemző, hogy az ország tíz megyéjéből vesz részt a munkában 12 tagja, míg a fővárost a Kúria és a törvényszék elnöke, illetve a XVIII-XIX. kerületi bíróság elnökhelyettese reprezentálja.