„Az OBT a bírósági szervezet lelkiismerete”

Az Országos Bírói Tanács (OBT) a bírósági szervezet lelkiismerete – mondta Tománé Szabó Rita, a testület soros elnöke az OBT első, ünnepélyes ülésén pénteken Budapesten.

Az elnök hangsúlyozta: a jelenlegi szabályozás garantálja a bírói függetlenséget, ami a demokrácia egyik alappillére, amelynek védelmezése elsődleges kötelezettsége az OBT-nek is. A testület feladata továbbá a hatékony, gyors igazságszolgáltatás erősítése és a bírói társadalom érdekeinek védelme.

Hozzátette: a bírói függetlenséget nem érintő helyi és központi igazgatás vezetői számon kérhetőek és ellenőrizhetőek, a bíróságok központi igazgatását ellátó Országos Bírósági Hivatalt és annak elnökét az OBT fogja felügyelni, ellenőrizni, különösen az igazgatással és a gazdálkodással kapcsolatban.

A 15 tagú testületben többséget kapnak a négyszintű magyar bírósági rendszer két alsó szintjének bírái – öt törvényszéki, hét helyi és egy munkaügyi közigazgatási bíró –, így az alsó szintek kellő súllyal képviseltetik magukat, és a bírótársadalom igényeit gyorsan eljuttathatják a központi igazgatáshoz – tette hozzá az elnök.

Az ülésen felszólaló Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt emelte ki, hogy az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottságnak és a magyar bírói egyesületnek az észrevételei alapján egy hete törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek azért, hogy tovább szélesítsék az OBT ellenőrzési jogosítványait a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírósági Hivatal (OBH), illetve annak elnöke felett.

A kormány örömmel venné, ha az Országos Bírói Tanács legalább informális keretek között áttekintené a javaslatot, amelynek tárgyalását jövő héten kezdi meg az Országgyűlés – mondta az államtitkár.

Répássy Róbert elmondta, hogy már a 2012. január 1-jén munkába álló új bírósági igazgatásnak is erős kontrollja volt a szabályozásban az OBT, valamint a nyilvánosság, illetve az OBH-elnök elmozdíthatósága. Az OBT véleményezhette a költségvetési javaslatot, részt vehetett a vezetői posztok pályáztatásában, és igazgatási hatásköröket is gyakorolhatott. Továbbá az OBH elnökének kötelessége volt tájékoztatni az OBT-t és a parlamentet is. Az OBH elnökének elmozdításáról pedig a köztársasági elnök, vagy az OBT kezdeményezésére az Országgyűlés dönthetett.

A napokban benyújtott törvényjavaslat ezt a kontrollt tovább erősíti például azzal, hogy az OBT ajánlást készíthet arról, miként térhet el a bírói kinevezéseknél a pályázati rangsortól az OBH elnöke, ehhez egyéként az OBT egyetértése is szükséges. Ugyanígy vétójoga van az OBT-nek abban az esetben is, ha az OBH elnöke olyan bírósági vezetőt kíván kinevezni, aki nem élvezi a pályázatát véleményező testület többségének támogatását. Az OBT ajánlást készít, amely orientálja majd az egyes bírósági ügyek OBH-elnök általi áthelyezésének gyakorlatát. Az OBT önállóságát pedig növeli, hogy maga határozza meg költségvetését – fejtette ki az államtitkár.

Az OBH elnöke feletti kontrollt erősíti a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, hogy a parlamenti képviselők írásbeli kérdéseket tehetnek fel az első számú bírósági igazgatási vezetőnek – tette hozzá Répássy Róbert.

Handó Tünde, az OBH elnöke a tanács ünnepi ülésén megerősítette, hogy az OBT feladata az OBH ellenőrzése, ő pedig – mint mondta – a hivatal elnökeként már várta a tanács munkába állását, mert már eddig is sok feladatot kellett magára hagyatva megoldani, eldönteni, pedig jó lett volna egy testület, amely döntéseiben segíti, támogatja.

Handó Tünde elmondta: az új bírósági igazgatási modellben a szakmai irányítást a Kúria elnöke látja el, a központi igazgatás vezetője pedig az OBH elnöke. Mindennek célja a bírói függetlenség legteljesebb biztosítása mellett a hatékony és a magas színvonalú ítélkezés.

A hivatal törekszik arra, hogy munkája minél átláthatóbb legyen, és már eddig is igyekeztek kikérni a bírák véleményét – hangsúlyozta az elnök, aki kitért arra is, hogy az OBT önállóan szabhatja meg munkáját, de ez nagy felelősség. Arra biztatta a testületet, hogy a bírói egyesületek, szakmai és érdekképviseleti szervek képviselőit is vonják be munkájukba.

Az OBT nyilatkozatot adott ki az első, ünnepélyes ülése alkalmából, melyben kinyilvánította, hogy elsődleges kötelességének tekinti a bírói függetlenség védelmezését, továbbá azt, hogy támogassa az OBH munkáját a hatékony és gyors igazságszolgáltatás érdekében. Ezen túlmenően a tanács meg kíván felelni a jogalkotó által közvetített társadalmi elvárásoknak, valamint képviselni kívánja bírótársait a bírói kart érintő döntések meghozatalakor. Az OBT különösen fontosnak tartja a bírósági igazgatás és gazdálkodás ellenőrzését, a bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálásánál az OBH és Kúria elnökei által folytatott gyakorlat véleményezését, valamint egyes döntésekhez az objektív szempontrendszer kidolgozását.

Az ünnepi ülésen Darák Péter, a Kúria elnöke, aki a törvény erejénél fogva tagja a tanácsnak, átadta a tagtársainak a megbízóleveleket.

A 15 tagú, csak bírákból álló testület tagjai betekinthetnek a hivatal irataiba, azokat megtárgyalhatják és véleményezhetik, illetve bármely témával összefüggésben kérdéseket tehetnek fel az OBH elnökének. Az OBT 14 tagját és 14 póttagját hat évre választották meg február 29-én a bírák küldöttei.

Az OBT tagjai közül hatan bírók, kilencen az ítélkező munka mellett igazgatási vezetők is. A 9 igazgatási vezető között van a Kúria, két törvényszék, két városi és egy munkaügyi bíróság elnöke, továbbá van egy törvényszéki és egy fővárosi kerületi elnökhelyettes, valamint egy törvényszéki kollégiumvezető-helyettes. Az OBT összetételére jellemző, hogy az ország tíz megyéjéből vesz részt a munkában 12 tagja, míg a fővárost a Kúria és a törvényszék elnöke, illetve a XVIII-XIX. kerületi bíróság elnökhelyettese reprezentálja.