„Ebben részt kell vennie a kormánynak”

A kezdet minden bizonnyal nehéz lesz, de idővel mindenki meg fogja ismerni a közvetlen demokrácia ezen eszközét.

Az európai uniós polgárok egy intézményt kapnak a kezükbe, ami egy esély arra, hogy ha van elég bátorságuk és elszántságuk, érvényesíthessék az akaratukat – mondta el az MNO-nak Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára. Az általuk fölkarolt ügyek az unió napirendjére kerülhetnek – tette hozzá. Jelenleg folyik egy vita az EU-ban arról, hogyan lehet a polgárokhoz közelebb hozni az intézményeket, amit most kialakítottak, nem egy gondolatfoszlány, hanem egy konkrét intézmény – fogalmazott a politikus.

A lisszaboni szerződés hozta létre az európai polgári kezdeményezés lehetőségét, de a magyar uniós elnökség alatt dolgozták ki és fogadták el a részletszabályokat – mutatott rá Győri. Az államtitkár szerint a mostani szabályozás egy nagyon hosszú egyeztetési folyamat révén alakult ki, fontos, hogy megőrizzük ennek az intézménynek a komolyságát. „Abban bízom, hogy nem támasztottunk lehetetlen feltételeket, mert a magyar civil társadalomban is látom azt az erőt, hogy ezeket az aláírásokat rendben, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően teljesítsék” – fogalmazott az uniós ügyekért felelős államtitkár.

A kormánynak is részt kell vennie ebben

„Ez a kérdés egy messzebbre vezető vitának az eleme, hogy milyen irányba szeretnénk elvinni az uniós intézményeknek a legitimitását” – nyilatkozta az esetleges EU-s népszavazások kapcsán Győri. Úgy látja, a közvetlen demokráciának rengeteg formája létezik, mint például Svájc, de meg kell nézni azt a politikai kultúrát. Más országokban szinte egyáltalán nem használják a népszavazás intézményét, míg mások egy középutas megoldást követnek – tette hozzá.

„Nem gondolom, hogy itt bármilyen egységesedést el kellene érnünk, de azt nem zárom ki, hogy hosszabb távon akár döntő jellegű témákban közösen dönthessünk.” A magyar kormánynak is részt kell vennie ebben a felerősödő vitában, hogy például a 2014-es EP-választásokon a polgárok jobban érezzék, hogy a szavuknak, döntésüknek súlya van – zárta szavait a politikus.

Több részvétel

A kezdet nehéz lesz, mert a polgároknak meg kell ismerniük ezt a rendszert, és a tapasztalatokat meg kell osztani velük – mondta el lapunknak az európai polgári kezdeményezés esetleges buktatóiról Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Vélhetően később simábban fog működni, s bár a bonyolultság fölvetése mindenképpen jogos kritika, de éppen azért csinálják, hogy biztosítsák a részvételi demokráciát az egyes tagállamokban – tette hozzá.

Kósa rámutatott arra, hogy olyan kérdéseket kell fölvetni, amikre olyan válaszokat lehet adni, amik aztán jogszabály-alkotási javaslattal zárulhatnak le. „Nem általános jellegű, hanem konkrét kérdéseket javasolnék a polgároknak.” Azt látom, hogy nagyon sok EU-s tagállamban van nemzeti kisebbség, és ugyanolyan problémáik vannak, mint nekünk – vélekedett az uniós képviselő. Kósa bízik benne, hogy az egyes országok és nemzeti kisebbségek közös nevezőt találnak majd a közös problémák mentén.

„Benne van a pakliban” – reagált a politikus azon felvetésünkre, hogy a velünk szomszédos országok nem fogják jó szemmel nézni, ha a magyar kisebbség tekintetében javaslatokkal próbálunk élni. „Ez egy európai kezdeményezés, nem egy országról szól, és az EU-n belül a nemzeti kisebbségek problémái kicsit másként vannak kezelve, de később változhat ez a helyzet” – zárta szavait Kósa.