A helyettes államtitkár a Magyar Külügyi Intézetben tartott, Afganisztánnal foglalkozó konferencián azt mondta: az afganisztáni NATO-műveletek 2014-ben érnek véget; a magyar PRT pedig várhatóan 2013 közepén átadhatja a feladatait. Siklósi Péter hangsúlyozta, hogy konkrét elképzelések még nincsenek a kivonulással kapcsolatban.
Hozzátette, hogy jelenleg az Afganisztánban lévő magyar katonák létszáma nem éri el a négyszázat, viszont a feladatokat nagyban racionalizálta a honvédség, illetve már nem jöhetnek haza katonák szabadságra a féléves misszióból, ezért hatékonyabban tudják ellátni a feladatokat.
Az MTI érdeklődésére elmondta azt is, hogy a jövőben megduplázzák az amerikai parancsnokság alatt működő magyar különleges műveleti csoport létszámát.
Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója előadásában elmondta: több mint tíz éve dolgoznak Afganisztánban, tevékenységük először a humanitárius, majd a fejlesztési munkákra irányult.
Működésük alatt 2,2 milliárd forintot költöttek el különböző fejlesztésekre és segélyekre az országban (a támogatás negyedét a Külügyminisztérium biztosította), és közvetlenül mintegy 450 ezer ember a kedvezményezettje a befejezett projekteknek. Az igazgató szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fejlesztések koordinálására, és olyan projektekbe szabad csak belevágni, amelyeket később be is tudnak fejezni, sőt képesek ezeket folytatni is. Lehel László az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a szervezet biztosan az országban marad 2014 után is.
Mohammad Nazir Faqiri, az afgán parlament felsőházának szenátora arról beszélt, hogy a nemzetközi erők nemcsak Afganisztánnak, hanem az egész világnak segítettek szerepvállalásukkal. „Ha ezek a segítségek nem lettek volna, akkor az al-Kaida, mint egy veszélyes betegség, az egész világot tönkretette volna” – fűzte hozzá.
A szenátor rámutatott: a muszlimok is szenvednek a különböző terrorcselekményektől.
Mohammad Nazir Faqiri a PRT-k felállítását külön méltatta, szerinte nagyon sok fejlesztést hajtottak végre például Baglán tartományban, ahol a magyar katonák is táboroznak. A magyar tartományi újjáépítési csoporttal kapcsolatban közölte: nagyon sokat dolgoztak Baglánban, iskolákat és egyéb létesítményeket építettek. „A magyar PRT-re nem panaszkodik senki, a katonák nem bántottak senkit” – tette hozzá. Azt mondta, a világnak nem szabad újra magára hagynia Afganisztánt, mint az orosz kivonulás után, mert az megint a terroristák és a tálibok megerősödéséhez vezet. Jelenleg egyébként 320 ezer tagja van az afgán biztonsági erőknek; 180 ezer katona és 140 ezer rendőr – fűzte hozzá.
A konferencián elhangzott, hogy az afganisztáni munka nem ér véget 2014-ben. A NATO továbbra is jelen lesz az országban, de például a különböző PRT-ket kivonják az országból, helyüket civilek töltik majd be.
Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, a konferencia moderátora az MTI-nek elmondta: az Egyesült Államok – amely a motorja az afganisztáni szerepvállalásnak – úgy tervezi, hogy 2013-ban megpróbálja átadni a legtöbb feladatot, a harci cselekményeket befejezi és rábízza az afgán biztonsági erőkre, a folyamat 2014 végéig tart majd. Észak-Afganisztánban már több helyen átadták az ellenőrzést a helyi erőknek – fűzte hozzá.
Baglán tartomány, ahol a magyarok is szolgálatot teljesítenek, valószínűleg az utolsók között lesz, amelynek az ellenőrzése afgán kézbe kerül. Erre azért van szükség, mert a tartomány rendkívül fontos stratégiai helyen van: itt futnak össze bizonyos utánpótlási útvonalak.
A nemzetközi közösség elképzelése az, hogy a harci cselekmények befejeződnek Afganisztánban 2014 után, de 2024-ig együttműködési megállapodást kötnek a helyi kormánnyal, és ennek a keretében továbbra is támogatni fogják kiképzési és mentorálási téren, és a civil jellegű fejlesztések is hangsúlyt kapnak.
