Hová tűnnek a Jobbik szavazói?

Miközben a Fidesz, az MSZP és az LMP támogatottsága lassan, de folyamatosan növekszik, addig a Jobbik támogatottsága csökken, a Demokratikus Koalícióé pedig stagnál.

A Fidesz és az MSZP melletti felsorakozásnak nem csak szociodemográfiai sajátosságai vannak, hanem politikai–ideológiai jellegzetességek is megfigyelhetők. Az új támogatók megjelenésével valamelyest erősödött a szocialisták baloldali önbesorolása. Januárban 70 százalékuk sorolta magát balra, márciusban 78 százalékuk. A másik térfélen is valamelyest nőtt az ideológiai elköteleződés mértéke, a Fidesz táborán belül az év elején 78 százalék tekintette magát jobboldalinak, most 83 százalékra nőtt az arányuk. A fenti változások a szavazópolgárok polarizálódásának is tekinthetők, csakúgy mint az ellenszenves pártot megnevezők egyre magasabb aránya. A tavalyi évben jellemzően 50 százaléknyian, idén januárban 53 százalék, most pedig 58 százalék nevezett meg olyan pártot, amelyet teljes mértékben elutasít.

A Fidesz táborának utóbbi hónapokban történt bővülése az időközben elpártolt, mostanában azonban visszaérkező, újra a kormányoldal mellett aktivizálódó szavazóknak köszönhető. A visszavándorlást jól mutatja, hogy az idei év elején a 2010-es választásokon rájuk voksolók 42 százaléka volt a Fidesz aktuális szavazója, ezúttal 49 százalékukra volt jellemző a hűség. Az MSZP-nek eleve nagyobb volt a megtartóereje, az előző választáson oda szavazók háromnegyede tartott ki a párt mellett. Ebben most sincs változás, az új támogatók zömmel az előző szavazásról távol maradók közül kerülnek ki, de a Fidesztől is érkeztek néhány tízezren.

Az Ipsos úgy véli: a Fidesz és az MSZP melletti felsorakozásban lehet némi szerepe az Európai Unióhoz való viszonynak. A kormánypárt januári táborában az uniós csatlakozás eddigi mérlege alapvetően negatív volt: 53 százalék szerint hátrányokat hozott, 37 százalék szerint előnyökkel járt, és a különbség mostanra – a támogatottság emelkedésével – nőtt (58:32). Hasonló jellegű, de ellentétes irányú változáson ment át az MSZP tábora: az év elején körükben is negatív volt az EU-csatlakozás eddigi hozamának megítélése (50 százalék szerint rosszat hozott, 43 százalék szerint jót), ez azonban mostanra pozitívra módosult (48 százalék szerint az uniós tagság eddig kedvező volt Magyarország számára, 43 százalék szerint kedvezőtlen).