Nem kérte előállítását mások mellett a korábban nem jogerősen életfogytiglannal sújtott Kaszap Ferenc, a bűnszervezet irányításával vádolt testvérpár, Szabó István és Miklós.
Az ítélet indokolása során Kovács Tamás bíró – emlékeztetve arra, hogy több védő is kifogásolta a nyomozás és az elsőfokú eljárás során történt mozzanatokat – elmondta: az általa vezetett tanács a két szakasz egyikében sem bukkant olyan eljárási szabálytalanságra, amelyet utóbb ne hoztak volna helyre.
A bíró megjegyezte: nem tudtak eltekinteni a bűnszervezetben való elkövetés megállapításától sem azokban az esetekben, amelyekben azt a vádlottak, illetve azok védői kérték. Ugyanakkor az ügyészi fellebbezésben „semmi áttörés nem található” – tette hozzá. Megállapították azt is, hogy az első fokon eljáró tanács helyesen döntött arról, mely bizonyítékok rekesztendőek ki az ügyből, s melyek nem, miközben széleskörű és színvonalas bizonyítási munkát végzett – jelezte Kovács Tamás az ítélethirdetés kezdetekor is foghíjas padsorok előtt.
Azt már a tárgyalás kezdetén jelezte a bíró, hogy az első fokon a legsúlyosabb büntetésre ítélt vádlottak nem kívántak részt venni az ítélethirdetésen. Nem kérte az elővezetését a korábban, nem jogerősen életfogytiglannal sújtott (feltételesen a legkorábban 35 év múlva szabadlábra helyezhető) Kaszap Ferenc, a bűnszervezet irányításával vádolt testvérpár, Szabó István és Miklós, akik első fokon 18 és fél év fegyházbüntetést kaptak, a húsz évre ítélt Czibere Attila, valamint a – most már jogerősen – 17 és fél évi fegyházzal sújtott Pier István.
Az ügy tárgyalóteremben megjelent szereplői közül akadtak, akik emelt fővel, néhányan tenyerükbe temetett arccal hallgatták a bírói indoklást. Az ítélethirdetés után a tárgyalóteremben elkezdték letartóztatni a per tíz, szabadlábon védekező vádlottját. A rendőrök igazoltatták a vádlottaknak fenntartott szektorban ülőket, és megbilincselték azokat, akiknek azonnal meg kell kezdeniük büntetésük letöltését. Az elítéltek közül – akik egyikét már az ítélethirdetés alatt is visszatanácsolta a terembe az ajtóból egy kommandós – többen még gyorsan hazatelefonáltak, mások ügyvédjükkel vagy társaikkal beszéltek az elvezetés előtti percekben.
A Pest Megyei Bíróság 2010. június 1-jén első fokon egy vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a különösen nagy értékre, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt indult perben. Ketten 20 év fegyházbüntetést kaptak, több vádlottra 1 év és 18 év közötti szabadságvesztést róttak ki. A bűnszervezet irányításával vádolt testvérpárt, Szabó Istvánt és Miklóst egyaránt 18 és fél év fegyházra ítélték.
Az MNO megírta, hogy bírósági források három–négy órán keresztül tartó határozathirdetést valószínűsítettek. Bővebben>>>
Az első fokú döntés a vádlottak számlájára írt a 2000-es évek elején elkövetett, a Mol százhalombattai finomítóját 100 milliós nagyságrendben megkárosító olajlopásokat. Megállapította azt is, hogy a bűnszervezet több tagja miként jutott el a védelmi pénzek szedésétől a nagy tételű olajlopásig, a diósdi kettős gyilkosságig, valamint a pénzszállító autók és bankfiókok elleni támadásokig.
Az első fokon 41 vádlottas ügy a fellebbviteli szakban 33 szereplősre „apadt”, de még így sem lehetett a hat tárgyalási napot az ítélőtábla nagytermében tartani. A vádlottak mellett oda csak az őrök fértek volna be, a védőknek nem jutott volna hely. Ezért februárban a Győri Törvényszék mintegy 120 ember befogadására alkalmas nagyterme volt a tárgyalások helyszíne.
