Okafogyottság és információhiány a parlamentben + Képriport

A Nemzeti alaptantervről, a tojástermelőkről, az idősgondozásról, a betegek együttműködéséről, valamint a földpályázatokról szóltak az azonnali kérdések.

Hiller István (MSZP) szerint megbukott a Nemzeti alaptanterv (NAT) szövege akkor, amikor a Magyar Tudományos Akadémia közoktatási elnöki bizottságának elnöke is bírálta a dokumentumot, kijelentve: Az ember és természet című fejezet olyan szerkezetet erőltet a tananyagra, ami idegen a természettudományos gondolkodástól. A politikus ugyancsak idézte a Történelemtanárok Egylete, valamint a Magyartanárok Egyesületének bírálatát. Hoffmann Rózsa államtitkár kijelentette, hogy Hiller István felszólalása okafogyott, hiszen a NAT még nem végleges, jelenleg is tart a több ezer oldalnyi vélemény felülvizsgálata. Az államtitkár kijelentette azt is, mivel túlburjánzott, csökkenteni kell a tananyagot, ez a következő hetekben meg is történik.

Megváltozott uniós feltételek, magasabb tojásárak

A jobbikos Magyar Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy már januárban is 22 százalékkal volt magasabb a tojás ára, mint egy évvel korábban. Szerinte a drágító tényezők közös pontja, hogy a kormány semmit nem tett az áremelkedés megakadályozására, a kabinet elégtelen tájékoztatásának eredménye, hogy a termelőket felkészületlenül érték a megváltozott uniós feltételek. „Lehet, hogy sokan szenvednek információhiányban, de hogy ön közöttük van, az biztos” – kezdte válaszát Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hozzátéve: a tárca minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy az ágazat túlélje azokat a változásokat, amelyeket az unió támasztott. Fazekas a rendelkezésre álló pályázati forrásokról is beszámolt.

Nincs státusz, nincs támogatás?

Az LMP-s Szabó Tímea az ország egyik vezető idősotthon-hálózatának ellehetetlenülése ellen emelt szót, amelynek indoka elmondása szerint az, hogy fenntartója elveszítette egyházi státuszát, így nem kap elegendő támogatást. Mint mondta, ezzel számos idős ellátása kerül veszélybe. Soltész Miklós államtitkár az Arany Alkony idősotthonok kapcsán évtizedes problémának nevezte, hogy az egyházi kiegészítő normatíva érdekében jöttek létre úgynevezett bizniszegyházak. Az államtitkár azt a célt fogalmazta meg, hogy az idősotthonokban élők ottmaradhassanak, ahol eddig laktak.

A fideszes Hollósi Antal Gábor arra mutatott rá, hogy számos beteg nem a megjelölt módon szedi be a gyógyszerét, ezzel pedig igen nagy károkat okoznak az egész gazdaságnak. Arra volt kíváncsi: hogyan tehetők együttműködővé a betegek. Szócska Miklós államtitkár elmondta, hogy a kórházi beutalások 10 százaléka a betegek együttműködésének hiányából fakad. Az államtitkár célnak nevezte az egészségügyben rendelkezésre álló adóforintok minél hatékonyabb felhasználását.

Azok nyertek, akik vállalták

Az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint az állami földek haszonbérleti pályáztatásával az is baj, hogy a jelenleg is működő állattartó kisgazdaságok kerülnek veszélybe a közelükben megjelenő új bérlő miatt. Feltette a kérdést: a vidékfejlesztési miniszter nem kívánja-e felülbírálni néhány pályázat eredményét. Fazekas Sándor miniszter kijelentette, hogy a pályázatokon minden esetben helyben lakók nyertek, akik vállalták az állattartást. A pályáztatást pártatlannak és szakmai alapúnak nevezte, és kijelentette: a program menni fog tovább.

Valóban vannak viták

Novák Előd (Jobbik) szerint elfogadhatatlan, hogy a kormánynak nincs egyértelmű álláspontja és az időhúzásra játszik az ügynökkérdésben. Az ellenzéki politikus tűrhetetlennek nevezte, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a puszta megalakulása több hónapot vesz igénybe. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter elismerte, hogy valóban viták vannak a Fidesz-frakción belül az ügynöklisták kezelésével kapcsolatban. Legutóbb arról született döntés, hogy a szaktárca készítse el a Nemzeti Emlékezet Bizottságának koncepcióját, ezt meg is fogják tenni, a Jobbik pedig „nyilván” el fogja utasítani. Hangsúlyozta: ha ez a probléma könnyen megoldható lenne, akkor valószínűleg már megoldották volna.

A kormány dolgozik a modernizáláson

Osztolykán Ágnes (LMP) a felsőoktatási rendszerbe 2012-ben jelentkezők alacsony létszámával kapcsolatban emelt szót. Emlékeztetett rá: 2011-ben 140 ezren, 2012-ben az előzetes adatok alapján csak 109 ezren jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Az LMP szerint ez az államilag támogatott férőhelyek 20 ezerrel való csökkentésének és a tandíj növelésének köszönhető. Hoffmann Rózsa válaszában hangsúlyozta: a kormány a felsőoktatás modernizálásán dolgozik, mert az elmúlt 10 évben rossz irányba haladtak az ágazatban zajló folyamatok. Hangsúlyozta: idén körülbelül 120 ezer 18 éves végzett a középiskolákban, ebből 109 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, így nem igaz, hogy „eltűntek a felvételizők.”

Jelenleg is zajlik az egyeztetés

Garai István Levente (MSZP) az áprilisban esedékes vasúti menetrend-átalakításokkal kapcsolatban arról beszélt: 34, Kiskunfélegyházát érintő járat megszüntetése várható. Szerinte ez drasztikusan csökkenti a munkába, iskolába, vagy akár kórházba járók lehetőségeit, ráadásul számos vasutas kirúgásával is járhat. Az ellenzéki politikus felkérte a kormányt, hogy egyeztessen az emberekkel a tervekről. Fónagy János államtitkár válaszában hangsúlyozta: a menetrend-egyeztetés jelenleg is zajlik, a nyári menetrendet április 15-ével tervezi bevezetni a kormány, addig tájékoztatják is az utasokat. Hozzátette: a menetrend felülvizsgálata nem jár majd mellékvonalak bezárásával és nem érinti a foglalkoztatást.

Nem kell vasútvonalat bezárni – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Völner Pál, aki szerint az évi 12 milliárd forintos megtakarítást a közösségi közlekedésben így is el lehet érni. Az új közösségi közlekedési menetrend április 15-től lép életbe. A Nefmi a párhuzamos busz- és vonatjáratok megszüntetését és a vonatjáratok ritkítását tervezi. Völner csütörtökön Brüsszelben, az uniós országok közlekedési minisztereinek tanácskozása után azt mondta: a pénzügyi lehetőségeket figyelembe kell venni, amikor előírják az európai vasúti törzshálózat fejlesztésének szükséges paramétereit.

LMP-s „ceremónia” a parlamentben

Mesterházy Attila és Ujhelyi István is aláírta az LMP népszavazási aláírásgyűjtő íveit az Országgyűlésben hétfő délután. Az MSZP szervezetileg nem támogatja az LMP akcióját, de lépésük üzenet a választóiknak – mondta el az MNO-nak Ujhelyi.