Az államtitkár a katyni mártírok III. kerületi emlékparkjában azt mondta, évezredes hagyomány, hogy a magyarok és a lengyelek együtt sírnak és nevetnek, együtt küzdenek és segítenek egymásnak. A katyni mészárlás az egyik legembertelenebb tett volt a 20. században, még ma is értetlenül állnak előtte – jelentette ki. A múltat ugyan már nem lehet megváltoztatni – mondta –, de „a mi kezünkben van a jövő”.
Mint hangsúlyozta, nincs még két nép a világon, amelyek között ilyen legendás barátság lenne. Ennek a kapcsolatnak az alapja az, hogy rengeteg hasonló vonás figyelhető meg a két nemzet történelmében, sorsában. Kifejtette, ilyen hasonlóság, hogy a megpróbáltatások ellenére megőrizték identitásukat, gyakran a nemzetközi nagypolitika áldozataivá váltak és a hitük a legnehezebb időkben sem hagyta el őket. Ezért a magyarok és a lengyelek „a lelkükben is hasonlóvá” váltak – fűzte hozzá. Az államtitkár megjegyezte, 1940-ben Katynban több magyar áldozat is volt a sok ezer kivégzett között.
Jan Stanislaw Ciechanowski, a lengyel háborús veteránok és az elnyomás áldozatainak minisztere magyarul elmondott beszédében azt mondta, Katynban a lengyel értelmiség legjobbjait végezték ki, és a társadalom azóta is a bűntény hátterének teljes feltárására törekszik. Ebben a lengyelekkel szolidárisan küzdött sok magyar is – mondta. Példaként említette Esterházy Jánost, akinek – mint fogalmazott – tanúságtétele példája a becsületnek, a két nemzetet összekötő barátságnak.
Mint kiemelte, a két nép közötti kapcsolat újabb bizonyítéka, hogy a magyarok „odaadással ápolják a szörnyű tragédia emlékét”. A lengyelek mindig emlékeznek a hős magyarokra is, akiket kivégeztek Katynban – tette hozzá.
A koszorúzással egybekötött megemlékezésen mások mellett részt vett Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Bús Balázs (Fidesz–KDNP), Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Menczer Erzsébet (Fidesz), Óbuda országgyűlési képviselője, valamint Schiffer András és Kukorelly Endre LMP-s országgyűlési képviselők.
Katynban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit sok képviselőjét ölték meg 1940 tavaszán.
