Hiller István a felsőoktatási integráció kapcsán azt kérdezte: igaz-e, hogy a fővárosban négy felsőoktatási intézmény: az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a BME és a közszolgálati egyetem maradna meg, a többit különböző formában e négybe integrálnák. Igaz-e, hogy jogutód nélkül megszűnne a Corvinus Egyetem, és az intézmény társadalomtudományi karai az ELTE-be, a gazdaságtudományi karai a BME-be olvadna be? Vidéken a Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Nyugat-magyarországi Egyetemet tartanák meg, és a többit különböző formákban ezekhez integrálnák? – folytatta kérdéseit, melyek végén azt is firtatta, valós-e az az információ, hogy a februárban közzétett 109 ezerhez képest még kisebb a végleges jelentkezési szám. Úgy fogalmazott: a magyar felsőoktatásban erősen tartja magát a vélemény, hogy az oktatási kormányzat gyors és különösebb egyeztetés nélkül lefolytatott integrációra készül.
Hoffmann Rózsa azt mondta, a feltett kérdésekre az intézményekkel közösen most keresik a válaszokat. Az intézményeknek június 30-ig kell a saját fejlesztési terveiket kidolgozniuk, a munkát az államtitkárság segíti. A tervekre a tárca év végéig ad választ. Az már most látszik, hogy a képviselő kérdései tendenciózusak, „nincs ilyen elhatározás és döntés” – fogalmazott. Felidézte, hogy közel egy éve a felsőoktatás szereplői egybehangzóan fogadták el a problématérképet, amelyből ezután szó szerint idézett. A felsőoktatás szerkezeti átalakítása megkezdődött – folytatta, majd kiemelte: elsősorban az intézményeket kérdezik meg arról, milyen lehetőségeket látnak arra, hogy az adósságállományt, a rossz szerkezetet, és a romló minőséget és egyéb problémákat orvosolják. A felvételizők számáról azt mondta, az aznapi adatok szerint 109 250 kérelem érkezett, további részleteket a jövő héten hoznak nyilvánosságra.
A képviselő az államtitkári választ nem fogadta el, a parlament viszont 213 igen, 92 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta.
Jobbik a Fömiben folytatott felújításokról
Szilágyi György a Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi) ötödik emeletén zajlott felújításokról érdeklődött, és szóvá tette, hogy bár egy céggel generál kivitelezésre szerződést kötöttek, ezt követően még két szerződés született. Nem jogsértő, hogy mellőzték a közbeszerzési eljárást, vizsgálták-e, és ha nem, tervezik-e az átfedéseket górcső alá venni. Nem gondolják, hogy tenni kellene valamit, hiszen közpénzről van szó? – sorolta kérdéseit.
Budai Gyula államtitkár azt mondta, hogy számára ugyanolyan fontos az átláthatóság és a közpénzek felhasználhatósága, mint a jobbikos képviselőnek. Amikor az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) létrejött, szükségessé vált, hogy valahol elhelyezzék. Úgy döntöttek, a Fömi ötödik emeleti szintjén helyezik el, de jelentősen igyekeztek takarékoskodni a forrásokkal – tette hozzá. A három szerződés között nincs átfedés, csak annyi, hogy azt a Fömi az ötödik emeleti munkálatokra kötötte meg. A tárca a Fömi részére költségvetési támogatást, közpénzt nem adott, a kiadásait saját bevételeiből biztosítja.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 205 igen, 91 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.
Fidesz a dél-borsodi földekről
Mengyi Roland szerint az ellenzék azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a kormány az állami földeket megpróbálja elherdálni. Borsodi képviselőként azt az ügyet ajánlotta figyelembe, amely szerinte iskolapéldája a joggal való visszaélésnek, föld kizsákmányolásának, és amely egy olasz érdekeltségű céghez köthető, és 1995-ig nyúlik vissza. A haszonbérleti szerződés a társaságnak rendkívül kedvező volt, és jogellenesen húsz évre szólt, holott csak tíz évre lehetett volna megkötni. Azt kérdezte, mi lett az érintett területek sorsa, és valóban sikerült-e megvalósítani a kormányprogramban megvalósított célt.
Budai Gyula közölte: az LB tavaly júniusi döntése alapján közel 3 ezer hektár terület került vissza a nemzeti park kezelésébe, az állam tulajdonába, és erre az NFA pályázatot írt ki. Kifejtette: 44 birtoktestre 149 pályázat érkezett, és ebből 25-öt nyilvánítottak nyertesnek. Kitért arra, hogy az érintett területeket a helyben lakó gazdák hasznosíthatják, és további 900 hektárnál szintén peres eljárás folyik, ez hamarosan visszakerülhet, és pályázatot írnak ki rá.
A képviselő a választ elfogadta.
KDNP: mikor tűnnek a diktatúra nyomait viselő utcanevek?
Stágel Bence arról beszélt, a KDNP ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség régóta szorgalmazza, az érintett önkormányzatok változtassák meg azokat az utcaneveket, amelyek a kommunista diktatúra nyomait őrzik. Elfogadhatatlan, hogy a kommunista diktatúra emlékét őrző nevekkel lehessen találkozni. Mikor tűnnek el Magyarországon a diktatúra jegyeit viselő közterületi elnevezések? Mikor születik meg a problémát orvosló kormányrendelet? – kérdezte, és felidézte az új önkormányzati törvény kapcsán tett javaslatukat is.
Tállai András államtitkár azt mondta, hogy a kormány egyetért a felvetéssel. Ez ma is lehetőség, az önkormányzatok megváltoztathatják a közterületi elnevezéseket. Hozzátette: azzal értenek egyet, hogy törvényben mondják ki, vagy önállóan, vagy meglévő jogszabály módosításával. Azt kérte, dolgozzanak ki közösen javaslatot, és várják a képviselő indítványát is.
A képviselő a választ elfogadta.
