Leszögezte, miután az ISAF-on belül nemzetenként megoszlik, ki milyen jellegű kiképzésben részesült, a logisztikai hálózat kiépítése is komoly kihívás elé állítja a csapatokat. Megjegyezte, az áldozatok kezelése a másik rendkívül nehéz probléma, ezzel eddig sem a katonaság, sem a média nem szembesült korábban, így még tanulni kell.
A Külügyminisztérium bagláni tartományban dolgozó fejlesztési tanácsadója négy lépésben foglalta össze a koordinációproblémáktól a szolgáltatások kiépítésének nehézségéig terjedő feladatokat, melyekkel a magyar csapatnak szembesülnie kellett az elmúlt években. Papp László elmondta, a nemkormányzati szervek, melyeket az utóbbi időszakban kiképzett fiatal afgánok irányítanak, most már komolyabb segítséget képesek nyújtani a rendezésben.
Most már értik, hogy az ő érdekük
Megjegyezte, az afgán–magyar–amerikai fejlesztési munkacsoport 34 millió dollárból gazdálkodhat. A magasan képzett csapatnak öt magyar Europol-tiszt is tagja, akik a kiképzésért és az infrastruktúra kiépítéséért felelnek. A fejlesztési tanácsadó örömtelinek nevezte, hogy az afgán kormányzati erők és a helyi kormányzat egyre több területen növeli aktivitását, egyre nagyobb számú feladatot képes átvenni az ISAF-tól és a fejlesztési csoportoktól. „Pozitív dolog, hogy az afgánok egyre inkább megértik: leginkább az ő érdekük, hogy mielőbb teljesen átvegyék majd a koordinációt a NATO-tól.”
Mafred Knopp német védelmi attasé az északi régióban való együttműködésről beszélt némiképp bővebben. Általánosságban véve elmondta, a világon jelenleg hétezer német katona vesz részt különböző missziókban. A német irányítás alatt álló, Mazar el-Sarif-i központú északi régióban összesen 11 ezer NATO-katona állomásozik, alájuk tartozik a magyar újjáépítési csoport is. A tartományban előforduló incidensek több mint 70 százaléka a délnyugati és a keleti térségre esik. Majd 200 ezer háztartást találunk Afganisztánban, mely a német segítségnek köszönhetően áramhoz, vízhez jutott, így megállapítható, hogy az északi kontingens valóban az integráció és a infrastruktúra kiépítése felé tesz komoly lépéseket.
Ladányi Éva, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai tanácsadója a katonai–civil együttműködés iskolapéldáját mutatta be. A tárca oktatásért felelős államtitkársága az Afganisztánnal megkötött megállapodással összhangban 2011 tavaszán látogatott el a háború sújtotta országba. A civil missziót vezető hölgy kollégájával gyakorlatilag felvételit tartott az afgán fiatalok számára, akik közül heten tanulhatnak tovább magyarországi felsőoktatási intézményben az együttműködésnek köszönhetően, ezenfelül egy fő doktori iskolát végezhet hazánkban. A Nefmi magyar egyetemi kiadványokat is küldött a bagláni felsőoktatási intézmények számára.
Harc, építkezés, kommunikáció
„Egy ilyen jellegű misszióban szolgáló katona ma már nem elégedhet meg a harci kiképzéssel, értenie kell a koordinációhoz, az újjáépítéshez is, sőt, még a helyi lakosokkal is szót kell tudnia érteni.” A pénteki konferencia záróelőadásában Molnár Ferenc, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet megbízott igazgatója a biztonságpolitika változó aspektusait taglalta, különös tekintettel Afganisztánra. „A kilencvenes években senki sem gondolta volna, hogy Magyarország speciális katonai erőket küld majd egy háborús országba” – utalt a magyar hadsereg felkészültségére és a NATO-tagság előírta kötelezettségre.
