Önértékelést tartott Réthelyi + Képek

A kormány megalakulásakor súlyos hiányosságokat vett át elődjétől, az átvett rossz rendszerek finanszírozása egyre inkább fenntarthatatlanná vált.

A bizottság előtt az éves beszámolóját tartó nemzeti erőforrás miniszter hangsúlyozta, hogy az átalakítások során tavaly elfogadták a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvényt. Főszabálynak nevezte, hogy nyugdíjat így csak az öregségi korhatár elérésekor lehet megállapítani. Ez alól egyedül a nők negyvenéves jogosultsági idő után megállapítható ellátása képez kivételt, a többi megállapított és folyósított korhatár előtti nyugdíj már korhatár előtti ellátássá illetve szolgálati járandósággá alakult – közölte.

Lehetőség

Az átalakítás elsődleges céljának tartotta, hogy mindenki lehetőséget kapjon a képességeinek és adottságainak megfelelő munkavégzésre. Ennek megfelelően a rendszer nem az egészségkárosodás mértékét vizsgálja, hanem azt, hogy a megváltozott munkaképességű ember a megmaradt egészsége és egyéb körülmények alapján foglalkoztatható-e.

Kitért arra is, hogy megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, ezek helyett új, egységes, táppénzszerű ellátást vezettek be. A témát a Hír TV Keresztmetszet című műsora is boncolgatta.

Kiemelte, hogy tavaly augusztusban a kabinet elfogadta a fogyatékos személyek ápolását végző szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról szóló határozatot. Véleménye szerint ezzel döntő lépést tettek a fogyatékossággal élő emberek ellátását szolgáló rendszer teljes átalakítása felé.

Elmondta, hogy az utolsó fázisba ért annak a tervnek a megvalósítása, amelynek alapján a szociális szolgáltatások, a gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése érdekében a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal nyilvántartást vezet majd.

Természetben támogatnak

Annak érdekében, hogy a segélyek oda jussanak el, ahová azokat szánják, a támogatások egy részét az érintett családok természetben kapják meg – közölte Réthelyi Miklós. Hozzátette, hogy ennek érdekében megkezdték annak az intézkedésnek a megvalósítását, amelynek révén az érintett családok a segélyek egy részét természetben kapják meg. Kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy a szociális utalvány illetve kártya kérdése még terítéken van, de nem tartotta elképzelhetőnek, hogy a teljes családi pótlék arra kerüljön. Májusban várható kormánydöntés arról, mely szociális juttatások esetében indokolt és előnyös esetleg az utalvánnyal, köztük az Erzsébet-utalvánnyal történő fizetés. Bővebben>>>

Bölcsőde

Más területre áttérve közölte, azt szeretnék, hogy aki támogatást kap, az azt céljának megfelelően használja fel, ezért választották külön a családellátási rendszert nevelési illetve iskoláztatási támogatássá. A bölcsődei gondozási térítési díj bevezetéséről a fenntartónak kell döntenie – mondta, de egyúttal kiemelte, hogy a személyi térítési díj megállapításakor az egy főre eső nettó jövedelem 25 százaléka a felső korlát. A jövőben akár utalvánnyal vagy a kafetéria elemei közé beépítve is lehet fizetni a családi napközikért, és nem kizárt, hogy a bölcsődei díjat is ilyen formában fizethetik a szülők – írta meg korábban a Magyar Nemzet.

C lista

A fiatalkorúak drogfogyasztása elleni küzdelemmel kapcsolatban közölte, hogy április 3-tól hatályos az a kormányrendelet, amellyel létrehozták az úgynevezett C listát, amire szinte azonnal fel lehet venni az új típusú kábítószereket. A Hír TV Panaszkönyv című műsora ugyanakkor sikeresen vett dizájnerdrogot egy fővárosi üzletben.

Jobbikos kártya

A bizottság tagjai közül Sneider Tamás, a bizottság jobbikos elnöke kijelentette, hogy pártjuk egyedül a szociális támogatások felhasználásának feltételekhez kötésének területén lát előrelépéseket. Leszögezte, hogy határozottan egy szociális kártya létrehozása mellett szállnak síkra. Véleményük szerint ez sokkal hatékonyabban szorítaná vissza az uzsora-bűncselekményeket, mint az utalványok. A Jobbik azzal viszont teljes mértékben szemben áll, hogy a teljes családi pótlékot ilyen módon fizessék ki – mondta a politikus.

LMP-s rendszer

Vágó Gábor (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évben GDP-arányosan, tíz százalékkal csökkentek a szociális ráfordítások. Hozzátette, eközben viszont a társadalom 14-15 százaléka tekinthető szegénynek, ráadásul a 15 éven aluli gyermekek majd harmada rossz körülmények között él.

A nyugdíjrendszer kapcsán kitért arra is, hogy a kabinet eddig 17 alkalommal nyúlt hozzá a nyugdíjrendszerhez, de nem látszik a hosszú távú koncepció. Felhívta a figyelmet, hogy a magán-nyugdíjpénztárak rendszerének átalakításakor a kormány ígéretet tett az egyéni számlák rendszerének bevezetésére, de ez nem történt meg.

Szocialista kudarc

Varga László (MSZP) vitathatatlannak nevezte a nagy ellátórendszerek átalakításának szükségességét, de vitathatónak tartotta a kormányzati lépések irányát. A politikus, aki egyértelműnek tartotta az egykulcsos adórendszer kudarcát, arra is kíváncsi volt, hogy a rokkantsági ellátások felülvizsgálatából önhibájukon kívül kimaradóknak milyen megoldást kínálnak. Kitért arra is, hogy a családi adókedvezmény nem teljesíti a kormány demográfiai elvárásait. Emellett átgondolásra érdemesnek nevezte, hogy munkaviszonnyá alakítsák az ápolási díjat.