Orbán Viktor közölte: az egykulcsos adó bevezetése „teljes mértékben” beváltotta a hozzá fűzött reményeket. „Olyan adórendszer soha nem lesz, amit az emberek szívből szeretnének” – mutatott rá, hozzátéve: olyan viszont lehet, amelyet „elfogadnak és látják az ésszerűségét”. A kormányfő szerint ilyen az arányos adórendszer.
Magyarország jövője azon múlik, hogy az emberek látják-e értelmét a munkájuknak és a több munkának – hangsúlyozta. Úgy vélte, „az arányos adórendszer díjazza a munkát, hiszen aki többet dolgozik, az többet keres és jobban él”.
A társadalmi igazságosságot nem akkor kell számon kérni, amikor az emberek elvégzik a munkájukat és megkapják az azért járó jövedelmüket, hanem amikor elköltik azt – közölte. Mint mondta, ezért az általános forgalmi adó tagolttá tétele lenne kívánatos. Az ötkulcsos áfa esetén az alapvető élelmiszerek, a rezsiköltségek és a gyerekneveléssel kapcsolatos áruk nagyon alacsony kulccsal adóznának, a luxuscikkeket pedig – az ékszerektől a nagyon drága autókig – magas áfakulcs terhelné – fejtette ki.
Kölcsönös tisztelet
Orbán Viktor a szlovák kormányváltást illetően kiemelte, hogy a választást elvesztő kormánykoalícióval nagyon jó viszonyt alakítottak ki. Bár több vitás kérdés megoldatlan maradt, a két kormányt „az egymás országai és népei iránt érzett kölcsönös tisztelet vezérelte”. Úgy fogalmazott, hogy továbbra is „a tisztelet hangján beszélünk Szlovákiáról és a szlovákokról”.
Remélhetőleg az új szlovák kormány ezt „úgy viszonozza, ahogy elődje is tette” – mondta, hozzáfűzve: reális esélyt lát arra, hogy a kapcsolatok tovább fejlődjenek. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy hamarosan aláírják az új Duna-híd építéséről szóló nemzetközi szerződést.
Az MNO beszámolt róla, hogy a szlovák miniszterelnök szerint a szlovák–magyar kapcsolatokat az új pozsonyi kormány hivatalba lépése után nem lehet nulláról kezdeni, ahogy azt a magyar fél hangoztatja.
Sikeres magyar vállalatok kellenek
A kormányfő a Gyermelyi Zrt. új malmának alapkőletételével kapcsolatban kijelentette, fontos, hogy sikeres magyar vállalatok működjenek Európában.
A nemzeti iparosítási koncepció célja az elmúlt 20 év viszontagságai után is magyar kézben maradt termelő vállalkozások támogatása – mutatott rá. Hozzátette: Magyarországnak nagyon komoly mezőgazdasági hagyományai vannak, a feldolgozóipar pedig azért fontos, mert ebben összekapcsolódik a mezőgazdaság és az ipar.
„Mindig is nevetséges, abszurd és káros jelenségnek tartottam azt, hogy a magyar emberek ismeretlen módon és helyen előállított, leggyakrabban silány minőségű és hamisított élelmiszereket fogyasszanak a megbízható magyar élelmiszerek helyett” – hangsúlyozta. Orbán Viktor szerint „a feje tetejéről a talpára tudjuk állítani a magyar gazdaságnak ezt a részét is”.
Fájdalmas ügyek
A komáromi Nokia-gyárban történt leépítésekről a kormányfő azt mondta, hogy több száz munkahelyet sikerült megmenteni, hiszen elkerülték „a legbrutálisabb forgatókönyvet”, az egész gyár bezárását.
Az esztergomi önkormányzattal kapcsolatos kérésre válaszolva a miniszterelnök fájdalmasnak nevezte az ott tapasztalható viszonyokat, de leszögezte: nem hághatja át azokat az alkotmányos korlátokat, amelyek a mindenkori kormány előtt magasodnak. „Nem avatkozhatok bele olyan mélységben a város ügyeibe, mint ahogy én magam is látom, hogy szükség lenne” – jelentette ki Orbán Viktor.
