Veszélyben van a határon túliak szavazata?

Egyszerre három különféle szavazási formát is be lehetne vezetni a külhoni magyarok esetében.

A gyakorlat többféle szavazási módot ismer, mint például a levélben való szavazás, a külképviseleti, vagy a megbízotti voksolás, de faxon való voksolásra is van példa – mondta el az MNO-nak Halász. Az egyetemi docens szerint mindegyik országnak magának kell megtalálnia a megfelelő szisztémát, amely illeszkedik az adott állam diaszpórájának a jellegéhez is. Több módszert kellene kombinálni a magyar külhoni szavazás esetében, mivel különböző országok másként viszonyulnak a külföldi magyarok választójogához – tette hozzá.

A fejlődés a levél útján való szavazás felé mozdult el, ami olcsó és elég széles körben alkalmazható megoldásnak tűnik – vélekedett az egyetemi oktató. Halász azt is elmondta, hogy az elektronikus szavazás esetében elég szkeptikus a magyar állam. A szakértő azt is el tudja képzelni, hogy egyszerre három szavazási forma sem lenne rossz megoldás.

„Ausztriában és Szlovákiában a levélben való szavazást alkalmazzák, a cseheknél a külképviseleteken lehet voksolni, míg Lengyelországban tavaly vezették be a levélben való szavazást.” Halász úgy látja, a levélben való szavazás kezd divattá válni, ami azzal függhet össze, hogy növekszik a postai szolgáltatások, valamint az intézmények demokratizmusa iránti bizalom. Az egyetemi docens arra is rávilágított, hogy ha esetleg olyan országból történik ilyen voksolás, amellyel rossz viszonyban vagyunk, akkor adott esetben sérülhetnek a szavazatok, éppen ezért kellene többféle voksolást bevezetni.

Több százezer voks jöhet

Kevés adat áll rendelkezésre a szomszédos országokban élő magyarok esetleges részvételi és pártpreferenciájáról is. Annyi biztos, hogy a határon túli magyarokat nem lehet egy tömbként kezelni, nyilvánvalóan sokfélék a politikai nézeteik, és országonként, valamint egy-egy közösségen belül is eltérőek a preferenciáik. Az is változó, hogy mennyire érdeklődnek a magyarországi belpolitika iránt – állapítja meg a Political Capital.

Az elemzőintézet szerint 60 százalékos magyarországi részvétel mellett körülbelül 5 millió belföldi szavazatra, az erőviszonyoktól függően 2-3 millió töredékszavazatra, és néhány százezer külhoni voksra számíthatunk. Ha tehát kiugróan nagy számban, akár 700-800 ezres nagyságrendben érkeznének szavazatok a határon túlról, akkor is alig tennék ki a listás ágon hasznosuló voksok egytizedét. A fentiek alapján reálisabb azonban 300-600 ezer közötti külhoni vokssal kalkulálni, ami egy-három mandátum sorsát befolyásolhatja.