A kocsmákat, a diszkókat és a vendéglőket is vizsgálták
Dr. Beregszászi Tímea a felmérés során használt mintavevőt is bemutatta a tájékoztatón. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet osztályvezetője hangsúlyozta: az eddig beérkezett eredmények igazolták, hogy a tiltó rendelkezés után jelentős javulás állt be a belső terek légszennyezettségét illetően. Hozzátette, a több tucat diszkóban, vendéglőben, kocsmában elvégzett belső méréssel párhuzamosan a szórakozóhelyek külső tereit is vizsgálták, melynek során kiderült, jóformán csak a cigarettafüst tehetett a magas légszennyezettségről.
Magyarország az egyik legszigorúbb a kontinensen
– A WHO a magyar kormánnyal megkötött kétoldalú megállapodás keretei között indított programokat a dohányzás megfékezése érdekében – fogalmazott dr. Pusztai Zsófia. A szervezet országos irodavezetője elmondta, a WHO 2003-ban és 2007-ben is támogatta a fiatalok dohányzási szokásait vizsgáló hazai felmérést. Az MNO kérdésére aláhúzta: ahhoz, hogy tovább csökkenjen a dohányosok száma Magyarországon, meg kellene emelni a dohánytermékek jövedéki adóját. „Európában Magyarország az első 10 olyan ország között van, mely életbe léptette a szigorú törvényt. A WHO megfelelőnek találja a nem dohányzók védelméről elfogadott törvénymódosítást.”
A dohányzási tilalmat Írországban vezették be először Európában, még 2004-ben. Az Egyesült Királyság nem sokkal később csatlakozott az írekhez. 2012-re Olaszország, Németország, Franciaország, Spanyolország és Hollandia is bevezette a tiltó rendelkezést.
„A dohányzás kétségtelenül az egyik legjelentősebb veszélyforrás Magyarországon.” Dr. Vokó Zoltán szerint ezért a törvény módosítása az egyik legfontosabb lépés volt, de hasonlóan jelentőséggel bírnak a dohányzásról leszokást segítő, vagy az iskolai, óvodai felvilágosító programok. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatójától megtudtuk, a felméréshez monitorozási folyamat is társult. Ennek sarkos eleme volt a nemzetközi vizsgálatsorozat részeként most lefolytatott kutatás.
Drasztikus csökkentés
Portálunk kérdésére a főigazgató megjegyezte, a népegészségügyi programban konkrét célkitűzés is szerepelt annak kapcsán, milyen mértékben kívánják lecsökkenteni a dohányzók arányát. A nem dohányzók védelméről szóló törvényben ugyanakkor nem rögzítettek pontos számot. A tudományos vélemények szerint ha egy országban a naponta cigarettára gyújtók arányát sikerül a lakosság 10 százaléka alá szorítani, akkor van rá esély, hogy teljesen megszűnjön a dohányzás. „A cél hosszabb távon természetesen nem is lehet más, mint a dohányzás teljes visszaszorítása” – rögzítette.
Dr. Vokó Zoltán úgy vélte, a fiatalok körében abszolút eredményesnek bizonyult a türelmi idő lejártával április elsején életbe lépő törvény. A múltra pillantva a főigazgató kitért rá: a 13-15 évesek közül naponta rágyújtók aránya 28-ról 23 százalékra csökkent 2003 és 2008 között, a passzív dohányosok aránya pedig 80 százalékról a felére csökkent ugyanebben az időszakban. A fiatalok az utóbbi időben egyre nehezebben jutnak dohánytermékhez, de a megkérdezettek fele még mindig probléma nélkül vásárolhat cigarettát a boltban. Ez ugyanakkor komoly jogsértések sorozatát feltételezi.
