Bár kötelező lett volna, Gyurcsány Ferenc – tanárképzős hallgatóként – nem vett részt gyakorló tanításon a pécsi Meszesi Általános Iskolában. A bukott miniszterelnök azért kért és kapott felmentést, mert akkoriban nyerte el főiskolai KISZ-titkári székét és rengeteg dolga volt. Minderről a képzésnek helyet adó általános iskola egykori igazgatója beszélt a Célpont riporterének. A főiskola 1982-es tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint ameddig a hallgató az előírt szakmai és tanítási gyakorlatokat nem teljesíti, addig a végbizonyítvány sem állítható ki. Az pedig az államvizsga, így a diploma előfeltétele.
A témavezető egyben bírálója is volt Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának – tudta meg a HVG.hu. „Valóban én voltam a témavezető, de többet erről az egész ügyről nem szeretnék beszélni” – erősítette meg a HVG.hu információját Scherdán Józsefné. A témavezető személye azért is kulcskérdés, mert elvileg nyomon követi a diplomamunka útját, részállomásait. A bírálat alapján gyanúsítják egyébként Gyurcsányt azzal, hogy lemásolhatta akkori sógora, Rozs Szabolcs ugyanazzal a címmel elkészített diplomamunkáját.
Levelet írt a pécsi egyetem rektorának Vadai Ágnes – derült ki péntek délutáni sajtótájékoztatójából. A Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője válaszokat vár a Gyurcsány Ferenc plágiumgyanús ügyében eddig felbukkant dokumentumokról és az egyetem irattárolási szokásairól. Vadai Ágnes azt is szeretné megtudni, hogy hiteles-e az az okirat, amely a bukott miniszterelnök szakdolgozatának bírálatát tartalmazza – számolt be a Hír TV.
Egy, a lapnak név nélkül nyilatkozó egyetemi oktató – aki Gyurcsány Ferencet és Rozs Szabolcsot is tanította – azt mondta, abban az időben a természettudományi témákban inkább „kísérletes típusú” diplomamunkák készültek. Ilyenkor a tanár saját kutatásának egyik részterületébe vonta be a hallgatót. Az oktató szerint a folyamatos konzultáció kizárttá tette a plagizálás lehetőségét.
A HVG.hu kitér rá, hogy akkoriban néhányan úgynevezett „irodalmon, adatgyűjtésen” alapuló diplomamunkákat adtak be, ezek közé tartozott Rozs Szabolcs és Gyurcsány Ferenc is. A témavezető és a hallgató közötti konzultáció azonban az ilyen típusú munkák esetében sem maradt el, egyszerűen azért, mert hatalmas lebőgés lett volna az előbbire nézve, ha az államvizsgán a hallgatót a dolgozata miatt meszelik el – nyilatkozta a portálnak egy név nélküli forrás.
Több, Gyurcsány Ferencet még az 1980-as évekből ismerő tanár is arról beszélt a portálnak, hogy miután Gyurcsány a helyi KISZ-bizottság vezetője lett, sokszor kellett halasztást kérnie egy-egy főiskolai feladat kapcsán. A későbbi kormányfő témavezetője, Scherdán Józsefné nem volt hajlandó válaszolni a hvg kérdéseire.
Az MNO arról számolt be korábban, hogy Rozs Szabolcs diplomamunkája egyetemen őrzött példányának jelentősége abban rejlik, hogy Gyurcsány azonos címmel évekkel később írt szakdolgozatának bírálata már előkerült. A Hír TV Célpont című műsorában összevetették, és az derült ki, hogy a két dolgozat szinte minden ponton egyezik. Gyurcsány Ferenc azonban erre szerdán este az ATV-ben úgy reagált, hogy amit a Hír TV Rozs Szabolcs szakdolgozataként mutatott be, az hamisítvány is lehet, szerinte csak az egyetemen őrzött példány lehet a plágiumgyanú kivizsgálása során a mérvadó. Ezt csütörtökön találták meg.
A Demokratikus Koalíció elnöke azt is állította: diplomamunkájához a forrásanyagok egy részét és az inspirációt a Rozs család balatonfüredi házában szerezte, de nem másolta le akkori sógora szakdolgozatát. Azt, hogy négy év elteltével a sógoráéval azonos címen adott be szakdolgozatot, nem találta furcsának. Szerinte a témamegjelölés – A Balaton-felvidék szőlészete és borászata – meglehetősen általános, a család pedig Balatonfüreden lakott. Ezzel kapcsolatban Selmeczi Gabriella csütörtöki közleményében kiemelte, Gyurcsány semmiféle érdemi cáfolatot nem tudott előadni a gyanúsan egyező szakdolgozatok ügyében.
Hogy a Földrajzi Intézetben valóban megtalálták a Rozs-féle diplomamunka iktatott példányát, azt a Pécsi Újság több forrása is megerősítette, de valamennyien hozzátették: szigorú dékáni utasítást kaptak arra vonatkozóan, hogy – mivel a PTE feljelentése miatt nyomozás indult az ügyben – nem nyilatkozhatnak a sajtónak. A lap kereste Geresdi Istvánt, a Természettudományi Kar dékánját is, de eddig nem sikerült elérnie.
Később a PTE sajtóreferense, Kottász Gergely elektronikus levélben arról tájékoztatta a Pécsi Újságot, hogy „az egyetem által kezdeményezett vizsgálat lezárása után haladéktalanul és minden részletre kiterjedően tájékoztatják a közvéleményt. Az időközben felmerült információkat – valóságtartalmuktól függetlenül – nem kívánják sem megerősíteni, sem cáfolni.”
Egy biztos, fogy a levegő Gyurcsány körül; nem kicsit, nagyon. Már a korábban baráti sajtó sem bánik kesztyűs kézzel a volt miniszterelnökkel. A Magyar Narancstól a Népszaváig egyre több fürt szőlő hiányzik a bukott kormányfő számára metszegetett lugasból.
GYURCSÁNY SCHMITT PÁL DOKTORIJÁRÓL:
2012. január 12. (Facebook): Nincs az a palotaőrség, ami meg tudná védeni a Sándor-palota jelenlegi lakóját attól az istentelen szégyentől, ami most rázuhan. […] Az elnök minden bizonnyal plágiumot követett el. Sajnálom, hogy azt kell mondjam, de ha igaz a gyanú, akkor lopott.
2012. március 27. (Facebook): Az elnök erkölcsi bukása az eddiginél is nyilvánvalóbb lesz (ha persze ez egyáltalán lehetséges), hivatala végletesen és véglegesen eljelentéktelenedik. A jobboldal híveire nehezen lemosható szégyen fog hullani, másképp mondom: mostantól ciki lesz jobboldalinak lenni.
2012. március 30. (HVG.hu): Göncz Árpád 1990-es megválasztása óta a parlamenti többség minden esetben az ellenzékkel való egyeztetés nélkül választott államfőt, de amíg minden korábbi elnök képes volt arra, hogy az alkotmányos követelményeknek és a nemzet képviseletének eleget tegyen, az Orbán Viktor által jelölt Schmitt Pál ebbe belebukott. A 2006-os őszödi beszédem a tovább élő kádári hagyományokkal és a mutyikkal, féligazságokkal terhelt rendszerváltozással való szembenézés kísérlete volt. Schmitt Pál ügye ezzel szemben antiőszöd, a kádári hagyományok és a rendszerváltozás rossz hagyományainak folytatása.
2012. március 30. (ATV.hu): A doktori cím megszerzésének alapvető feltétele az önálló tudományos munka. Ebben a dolgozatban az önálló tudományos munkának se híre, se hamva. Becsapta önmagát, úgy látom, becsapja a világot. […] Elementárisan zavarja, bántja a magyarok sokaságának a jóérzését. Azt mondják, hogy kérem szépen, nem lehet egy csaló az országnak az elnöke, nem lehet egy hazug ember az ország elnöke, nem lehet egy morálisan elfogadhatatlan ember az ország elnöke. […] Nem egy sokunk közül, hanem úgy tűnik, hogy silányabb, mint a legtöbb magyar. Ez baj. Nem lehet silányabb ember az ország elnöke, mint a legtöbb magyar. Mi fel akarunk nézni erre az emberre – nem lehet innentől kezdve.
