Barbárokat képzünk?

A hazai társadalomtudományi könyvkiadás összeomlott, amit csak tetéz, hogy nagyon nehéz értékes műveket megjelentetni.

Kovács András
2012. 05. 15. 17:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány igazgatója úgy vélekedett, hogy Magyarországon nagyon nehéz értékes könyveket kiadni, de nem ért egyet azzal a felfogással, hogy itthon nem lehet társadalomtudósnak lenni. Ez a két könyv jó példa arra, hogy létezik értékteremtés, ráadásul fiatalok írták a műveket – tette hozzá. Demeter Tamás, A szociologizáló hagyomány című könyv szerzője rámutatott arra, hogy a XX. századi magyar filozófiáról írt, amelyet a szociologizáló szempontjára épített föl. „Remélem, boldog utóélete lesz.”

Mándi Tibor, Az ideológia és hagyomány kiadvány írója szerint könyvére jellemző egyfajta mozaikosság, amely mögött szándékosság áll. Nem szerettem volna a neokonzervativizmus eszmetörténetét megírni, hanem problémacentrikusságra törekedtem – tette hozzá. A hagyomány a konzervatívok számára kedvelt, míg az ideológia elutasított kategória – vélekedett a filozófus. A neokonzervatívok elismerték a hagyomány fontosságát, de mivel a politikában nem lehet sikeresnek lenni ideológia nélkül, ezért ezt is megpróbálták fölvállalni – hangsúlyozta Mándi.

„Ne gondoljuk azt, hogy tudunk”

Hazánkban a társadalomtudományi könyvkiadás összeomlott, ezért tisztelni kell, ha egy magyar szerző műve magyar kiadónál jelenik meg – hívta föl a figyelmet Lánczi András, a Századvég elnöke. Úgy látja, a mű a politikai tudás vizsgálata során mindig megáll azon a ponton, amikor vitába lehetne kerülni a szerzővel. „Személyes dilemmák is megjelennek a műben.” Lánczi a neokonzervativizmus kapcsán elmondta, hogy az egyik legfőbb kérdés lehetséges-e visszatérni az antik politikához. A modern politikatudomány vajon barbárokat képez? – tette föl a kérdést a politológus.

A modern politikatudomány talán elvéti a célját – hangsúlyozta Lánczi. Az alapvető probléma, hogy a modern tudomány miközben értékmenetes akar lenni, nem tudja eldönteni mi a célja a politikai cselekvésnek és a politikai tudásnak – tette hozzá. A humán elem tudatosan kirekesztődött a tudományból, amely válságba vezetett a politikatudomány területén is – mondta a szakértő. „Az értékítéletre való képességünket tagadjuk a modern tudományban.” Az angolszász politikai tudás egyik lényege, hogy a tudásunk nagyon bizonytalan, korlátozott, „ne gondoljuk, hogy tudunk, hanem azt tudjuk, hogy nem tudunk” – vélekedett Lánczi.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.