Barbárokat képzünk?

A hazai társadalomtudományi könyvkiadás összeomlott, amit csak tetéz, hogy nagyon nehéz értékes műveket megjelentetni.

G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány igazgatója úgy vélekedett, hogy Magyarországon nagyon nehéz értékes könyveket kiadni, de nem ért egyet azzal a felfogással, hogy itthon nem lehet társadalomtudósnak lenni. Ez a két könyv jó példa arra, hogy létezik értékteremtés, ráadásul fiatalok írták a műveket – tette hozzá. Demeter Tamás, A szociologizáló hagyomány című könyv szerzője rámutatott arra, hogy a XX. századi magyar filozófiáról írt, amelyet a szociologizáló szempontjára épített föl. „Remélem, boldog utóélete lesz.”

Mándi Tibor, Az ideológia és hagyomány kiadvány írója szerint könyvére jellemző egyfajta mozaikosság, amely mögött szándékosság áll. Nem szerettem volna a neokonzervativizmus eszmetörténetét megírni, hanem problémacentrikusságra törekedtem – tette hozzá. A hagyomány a konzervatívok számára kedvelt, míg az ideológia elutasított kategória – vélekedett a filozófus. A neokonzervatívok elismerték a hagyomány fontosságát, de mivel a politikában nem lehet sikeresnek lenni ideológia nélkül, ezért ezt is megpróbálták fölvállalni – hangsúlyozta Mándi.

„Ne gondoljuk azt, hogy tudunk”

Hazánkban a társadalomtudományi könyvkiadás összeomlott, ezért tisztelni kell, ha egy magyar szerző műve magyar kiadónál jelenik meg – hívta föl a figyelmet Lánczi András, a Századvég elnöke. Úgy látja, a mű a politikai tudás vizsgálata során mindig megáll azon a ponton, amikor vitába lehetne kerülni a szerzővel. „Személyes dilemmák is megjelennek a műben.” Lánczi a neokonzervativizmus kapcsán elmondta, hogy az egyik legfőbb kérdés lehetséges-e visszatérni az antik politikához. A modern politikatudomány vajon barbárokat képez? – tette föl a kérdést a politológus.

A modern politikatudomány talán elvéti a célját – hangsúlyozta Lánczi. Az alapvető probléma, hogy a modern tudomány miközben értékmenetes akar lenni, nem tudja eldönteni mi a célja a politikai cselekvésnek és a politikai tudásnak – tette hozzá. A humán elem tudatosan kirekesztődött a tudományból, amely válságba vezetett a politikatudomány területén is – mondta a szakértő. „Az értékítéletre való képességünket tagadjuk a modern tudományban.” Az angolszász politikai tudás egyik lényege, hogy a tudásunk nagyon bizonytalan, korlátozott, „ne gondoljuk, hogy tudunk, hanem azt tudjuk, hogy nem tudunk” – vélekedett Lánczi.