A Hungerit Zrt. keresete szerint a bécsi székhelyű civil szervezet azzal, hogy a libatömés, a tolltépés kapcsán nyolc éve folyamatosan az állatvédelmi szabályok megsértésével, állatkínzással hozza összefüggésbe nagy nyilvánosság előtt a céget, bojkottot hirdetett ellene, és ezt mind a mai napig folytatja, óriási veszteségeket okozott a felperesnek a nyugat-európai piacokon. A kereset jogcíme jelenleg jó hírnév megsértése, és a mindösszesen száz forintos követelés mellett közérdekű bírság kiszabását kérik a bíróságtól.
A törvényszék a csütörtöki, első tárgyaláson jelezte, hogy már két ízben a kereset pontosítására hívta fel a felperes Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zártkörűen Működő Rt.-t, ugyanis nem találta elég konkrétnak, határozottnak a kérelmüket. Ezzel kapcsolatban a bíróság figyelmeztette a felperest a jóhiszemű pervitel követelményére, mely szerint a felperes kötelessége az általa kifogásolt jogsértések bizonyítékait a perben előtárni, továbbá bemutatni és bizonyítani az elszenvedett kárt. A bíróság szerint komolytalan, hogy miközben a kereset a céget ért összességében milliárdos károkról tesz említést, a kérelemben csupán százforintos követelés szerepel.
Marad a feketelista
A bíróság megalapozatlannak ítélte és elutasította azt az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, melyet a felperes az alperes Négy Mancs – Alapítvány az Állatvédelemért elnevezésű szervezet, annak osztrák testvérszervezete, illetve a vezetőjük részéről közvetlenül fenyegető károkozás elhárítása érdekében nyújtott be. A kérelem arra irányult, hogy a bíróság az eljárás jogerős befejezéséig ideiglenes intézkedéssel tiltsa el az alperest a jogsértő tevékenységtől, a jó hírnév sértésétől, így többek között a felperesnek az állatvédelmi szempontból kifogásolható cégek feketelistáján való szerepeltetésétől.
Állatkínzás vagy sem?
A Hungerit képviselője a tárgyaláson kifejtette: valótlanok a Négy Mancs állatkínzásra vonatkozó állításai a libatöméssel, illetve az élő állaton elvégzett tolltépéssel kapcsolatban.
A Négy Mancs képviselője ugyanakkor azzal érvelt, hogy az állatkínzást a nemzetközi egyezmények és a magyar törvények is tiltják, ám a felperes cég még az engedélyezett technológiát sem tartotta be. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a libamáj a keresetben foglaltakkal ellentétben sem a korábbiakban, sem most nem jogilag védett hungarikum.
Nem csak a magyar gazdákat járatják le
A kereset azon állításával kapcsolatban, hogy az állatvédők a magyar gazdák elleni lejárató kampányt folytattak, az alperesi oldal szerint figyelemre méltó az a tény is, hogy a Hungerit tulajdonosai közül egyedül a vezérigazgatóhoz köthető családi cég magyar, a többi tulajdonos cég, illetve magánszemély német. A kifogásolt feketelistán pedig nem csupán magyar, de tucatnyi francia, osztrák, német vállalat is szerepelt.
A Négy Mancs ügyvédje megjegyezte azt is, hogy a kereset nem kellően konkrét: hol kacsáról, hol libáról, hol tömésről, hol tépésről szól, így nem is lehet ellene érdemi védekezést kifejteni. A Fővárosi Törvényszék a Hungerit kontra Négy Mancs polgári pert októberre napolta el, várhatóan akkor folytatódik a bizonyítás.
A Hungerit jogi képviselői a tárgyalást követően újságírók előtt arról beszéltek, egy ilyen bonyolult perben előbb azt célszerű bizonyítani, hogy jogsértés történt, és ha ez sikeres, akkor következhet a jogsértéssel okozott károk összegszerűségének kimunkálása és perbeli bizonyítása.
