Közös útkeresés jellemzi a felsőoktatási intézmények vezetését, amióta a kormány a fejlesztési pólusok kijelölésével világossá tette, hogy csak azok az egyetemek, főiskolák számíthatnak bőséges állami forrásokra, amelyeknek vezetői hajlandók szóba állni egymással, és összehangolják a képzéseiket. A június 31-ig elkészülő intézményi stratégiák kiszivárgó részleteiből jól látszik, az egyetemek, főiskolák hajlandók összefogni, de az autonómiához egyelőre mindenki ragaszkodik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Eduline.hu által közölt állásfoglalása szerint az intézmény nem zárkózik el az integrációs gondolatok elől, elképzelhetőnek tartaná például, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem pesti campusában tömörülő közgazdaság-tudományi, gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara hozzájuk kerüljön. Az átalakításokkal összefüggésben Mezey Barna, az ELTE rektora egyelőre nagyon óvatosan fogalmaz. A Magyar Nemzetnek azt mondta, megkezdik a jogi-társadalomtudományi, valamint a gazdaságtudományi szakterületek szakmai és szervezeti erősítését. – Ha ehhez bármilyen formában – de komolyan végiggondolt szakmai logika alapján – kapcsolódik más intézmény fejlesztési koncepciója, akkor velük egyeztetve közösen találjuk majd meg a jó szervezeti megoldásokat – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy az ELTE eddig is kész volt a kapcsolatok erősítésére, ám mindig kardinális kérdésnek tartotta saját függetlenségét.
Hálózat
A Budapesti Corvinus Egyetem is hajlik az ELTE-vel való kooperációra, de némileg más megoldást eszelt ki: a Semmelweis Egyetemmel, az ELTE-vel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együtt létrehozná a Budapesti Egyetemi Hálózatot. Az egyetem érvelése szerint az ötletet a három másik érintett intézmény vezetője is támogatja. Péceli Gábor, a BME vezetője a lap megkeresésére elismerte, hogy felmerültek bizonyos együttműködési formák, de részleteket egyelőre ő sem árult el, ahogyan Rostoványi Zsolt, a Corvinus rektora sem. A Semmelweis Egyetem állásfoglalásából annyi azért kiderül, hogy ők támogatják a szövetségek kialakítását, de kizárólag a teljes szakmai és irányítási autonómia megőrzése mellett.
Lesznek változások vidéken is, a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem például a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolában találta meg partnerét. A két intézmény mögött már több sikeres közös pályázat áll, most pedig a tanárképzést hangolják össze: a párhuzamosságok megszüntetésére a magyar szak a Pannon Egyetemhez, a történelem a Kodolányihoz tartozna jogilag.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
