Paczolay Péter előadásában leszögezte: az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, valamint az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el; az Ab ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt.
Az elnök szólt arról, hogy ezeket a változtatásokat a kétharmados parlamenti többség tette lehetővé, mint ahogy az Ab tagjai és a testület elnöke megválasztásának megváltoztatását is, valamint az Ab hatásköreinek „durva korlátozását”, például azt, hogy a költségvetési törvényeket az alkotmányossági kontroll alól – néhány kivételtől eltekintve – kivonták. Az alaptörvény e korábbi változásokat és a hatáskör-korlátozásokat fenntartotta – tette hozzá.
Régi vita dőlt el
Paczolay Péter részletezte az alkotmányjogi panaszok fajtáit, az ezekhez fűződő eljárásokat, valamint szankciókat. Leszögezte: az Ab-nek tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, a testület szigorúan csak alkotmányossági kérdésekben léphet fel. Régi vitát döntött el viszont a jogalkotó azzal, hogy lehetőséget ad az Ab-nek annak vizsgálatára, hogy a jogegységi határozatok az alaptörvénnyel és a nemzetközi törvényekkel összhangban vannak-e – állapította meg.
Szűrés
Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége arra: a beadványokat gyakorlati tapasztalatok alapján előzetesen mennyiségi szűrés alá vegye, egy olyan szintre, amivel megbirkózik. Hozzáfűzte: a szűrés nem azt jelenti, hogy a beadvány alkotmányjogi bírálat nélkül marad. A szűrésre azért van szükség, mert az ügyáradat ellehetetleníti a testület munkáját – magyarázta.
Paczolay Péter kiemelte, az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csak súlyos egyéni jogsérelmekkel és az alapvető alkotmányi kérdésekkel foglalkozzon a testület: ezekben a hetekben dolgozzák ki a panaszbefogadás elvrendszerét. Mint mondta, szakmai szempontból fontos, hogy 22 év után az Ab-nek van ügyrendje, mely konkrét határidőket szab az ügyek tárgyalására, egyes eljárási szakaszok befejezésére.
Egyensúly
