Paczolay Péter előadásában leszögezte: az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, valamint az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el; az Ab ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt.
Az elnök szólt arról, hogy ezeket a változtatásokat a kétharmados parlamenti többség tette lehetővé, mint ahogy az Ab tagjai és a testület elnöke megválasztásának megváltoztatását is, valamint az Ab hatásköreinek „durva korlátozását”, például azt, hogy a költségvetési törvényeket az alkotmányossági kontroll alól – néhány kivételtől eltekintve – kivonták. Az alaptörvény e korábbi változásokat és a hatáskör-korlátozásokat fenntartotta – tette hozzá.
Régi vita dőlt el
Paczolay Péter részletezte az alkotmányjogi panaszok fajtáit, az ezekhez fűződő eljárásokat, valamint szankciókat. Leszögezte: az Ab-nek tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, a testület szigorúan csak alkotmányossági kérdésekben léphet fel. Régi vitát döntött el viszont a jogalkotó azzal, hogy lehetőséget ad az Ab-nek annak vizsgálatára, hogy a jogegységi határozatok az alaptörvénnyel és a nemzetközi törvényekkel összhangban vannak-e – állapította meg.
Szűrés
Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége arra: a beadványokat gyakorlati tapasztalatok alapján előzetesen mennyiségi szűrés alá vegye, egy olyan szintre, amivel megbirkózik. Hozzáfűzte: a szűrés nem azt jelenti, hogy a beadvány alkotmányjogi bírálat nélkül marad. A szűrésre azért van szükség, mert az ügyáradat ellehetetleníti a testület munkáját – magyarázta.
Paczolay Péter kiemelte, az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csak súlyos egyéni jogsérelmekkel és az alapvető alkotmányi kérdésekkel foglalkozzon a testület: ezekben a hetekben dolgozzák ki a panaszbefogadás elvrendszerét. Mint mondta, szakmai szempontból fontos, hogy 22 év után az Ab-nek van ügyrendje, mely konkrét határidőket szab az ügyek tárgyalására, egyes eljárási szakaszok befejezésére.
Egyensúly
Paczolay Péter összegzése szerint a hatásköri változások nyomán az Alkotmánybíróság tevékenységében új egyensúly jött létre. Az actio popularis (a törvények egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos alkotmányossági felülvizsgálata) megszüntetésével radikálisan szűkült az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, míg az alkotmányjogi panasz lehetőségének kibővítése két újfajta panasz megjelenésével a mindennapi jogsérelmek orvoslását állította előtérbe; ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fő irányával – tette hozzá az Ab elnöke.
