Információnk szerint az Alkotmánybíróságon a végéhez közeledik annak a törvénynek az elemzése, amely elrendelte, hogy 70 éves koruk helyett a bírák már a 62. évük betöltése után befejezzék az ítélkező munkát. Így július 1-jétől 190, a jövő év elejétől pedig további 70 bíró vonulna nyugdíjba.
Kérik a megsemmisítését
Több érintett jogász azért kérte a szabály megsemmisítését, mert úgy vélik: a törvény sérti az alaptörvénynek a diszkrimináció tilalmáról, az emberi méltóság és a tulajdon védelméről szóló rendelkezéseit. Alkotmányjogi panaszukban a kérelmezők arra hivatkoztak: a jogszabály életkoruk szerint tesz különbséget a bírák között. Egyes szakemberek 62, mások 63, 64 éves korukig ítélkezhetnek, a többieknek pedig 65 éves korukban kell nyugdíjba vonulniuk. A bírói pályát választó jogászok abban bíztak, hogy jogviszonyuk 70 éves korukig tart, s ezalatt megkapják a jogszabályban garantált fizetésüket.
Hírek szerint az előadó először Holló András alkotmánybíró volt, de visszaadta az ügyet, mert kollégái élesen vitatták álláspontját. Ezután új tervezet készült. Megfigyelők arra számítanak, hogy az Ab még a héten meghozza határozatát, hiszen a reformtörvény szerint július 1-jétől már nem lenne érdemi jelentősége a döntésének: a bírák első csoportja az év közepén megválik talárjától.
Megaperek áthelyezése
A program szerint kedden az Ab megkezdi annak a jogszabálynak a vizsgálatát, amely lehetővé tette, hogy a nagy ügyeket, az úgynevezett megapereket azonos hatáskörű, más bíróságra helyezze át az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, ha az eljárást a bírói fórum nagy munkaterhe miatt ésszerű időn belül nem lehetne befejezni. Így helyezte át Handó Tünde elnök például Hagyó Miklós bűnperét a Fővárosi Törvényszékről Kecskemétre. Számos más bűnügy és nagy polgári, gazdasági per is új fórumok elé került. A jogszabály és az OBH elnökének ezt kiegészítő ajánlása azt szolgálná, hogy az aktákat ne két-három év múlva vegyék le a polcról, hanem idejében megkezdődjön és befejeződjön az ügy tárgyalása.
Több jogi szakértő viszont úgy véli: az ítélkezés monopóliumát gyakorló államnak kötelessége lenne gondoskodni róla, hogy a jogvitákat az arra hivatott bíróságok tárgyalják. Szerintük az ügyek áthelyezése sérti a törvényes bíróhoz való jogot, az OBH elnökének döntése ellen pedig nem ad jogorvoslati lehetőséget.
Nemzetközi nyomás
Az Országgyűlés a héten napirendjére tűzi az OBH-elnök jogkörének módosítását. Nemzetközi szervezetek és hazai szakemberek javaslatára a parlament várhatóan lehetővé teszi, hogy a nagy perek áthelyezéséről szóló döntés ellen jogorvoslattal éljenek az érintettek, egyúttal valószínűleg megszűnik az elnök jogszabály kezdeményezési joga. Az OBH elnökének személyi döntéseihez a jövőben az Országos Bírói Tanács (OBT) egyetértése kellene, s a jelenleg 15 bíróból álló OBT-ben helyet kapna a legfőbb ügyész és az ügyvédi kamara elnöke is. A bírói igazgatás rendszer így több szempontból visszatérne az egy évvel ezelőtti, vagy ahhoz hasonló megoldásokhoz.
A bírák nyugdíjazásának ügye az elmúlt napokban nemzetközi testületekhez is eljutott, az Európai Bizottság a luxemburgi bírósághoz fordult, az érintett bírák két csoportja pedig a strasbourgi emberi jogi bíróságot kereste meg.
