A várhatóan ősszel elfogadandó új választási eljárási törvényről szólva Lázár János, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője május 29-én azt mondta: demokratikus, szabad, alkotmányos, az Alkotmánybíróság észrevételeit messzemenően figyelembe vevő választási rendszeren dolgoznak. A határon túli magyarok és a Magyarországon élő nemzetiségek esetében elkerülhetetlen az előzetes regisztráció, a többi választópolgár esetében viszont a jelenlegi rendszer fenntartása mellett szólnak az érvek. Azaz álláspontja szerint annak, aki nem határon túli magyar és nem vallja magát magyarországi nemzetiségnek, annak nem kellene a voksolás előtt regisztrálnia. „Ez így tisztességes, így kerülhető el a visszaélés a választójoggal.”
Lázár ezzel a bejelentéssel egyértelműen előzetes regisztráció esetleges bevezetése ellen van. Mint azt több balliberális lap megírta, a pártban fölmerült, hogy több nyugat-európai ország mintájára vezessenek be regisztrációt a választások előtt. A dolog komoly vihart kavart a baloldali táboron belül, amit jól bizonyított, hogy Molnár Zsolt MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy az előzetes regisztráció „szegényellenes, az alacsonyabban iskolázottakat súlyosan sértő” javaslat.
Sajátos török eljárás
A regisztráció kapcsán érdemes felidézni Rytkó Emília, az Országos Választási Bizottság volt elnökének értékelését, aki a Political Capital oldalán megjegyezte, hogy az aktív rendszerekben a választójogosult állampolgároknak személyesen kell kezdeményezniük, hogy felkerüljenek a választói névjegyzékbe. Ez történhet a leggyakrabban egy regisztrációs kérelem benyújtásával, akár postán, akár személyesen vagy akár valamilyen más igazgatási eseménnyel összekötve – tette hozzá. Rytkó szerint tekintettel arra, hogy ez mivel személyes közreműködést igényel, soha nem fogja kitenni a választókorú lakosság száz százalékát; vélhetően a társadalmi kérdések iránt fogékonyabb és a választáson nagy valószínűséggel valóban részt vevő polgárok körét jelenti.
Nagy-Britanniában minden év szeptembere és novembere között regisztrációs űrlapokat küldenek ki a háztartásokba, ezek visszaküldésével lehet felkerülni a névjegyzékbe. Az Egyesült Államokban 1993 óta a fiatal polgárok a jogosítvány megszerzésekor egyidejűleg névjegyzékbe is kerülnek, kivéve, ha ezt kifejezetten megtiltják. Sajátos az eljárás Törökországban, ahol április második vasárnapján az állampolgárnak otthon kell várni a névjegyzéket összeíró hivatalnokot – ha nem teszi, kimarad – hangsúlyozta Rytkó.
Gerő ellentmondott
Gerő András, balliberális „véleményvezér” teljes mértékben szembe ment saját oldalának az álláspontjával, mivel szerinte ma is aktuális a választási regisztráció kérdése. Úgy látja, ha ezt választástechnikai konstrukcióval szűkíteni akarjuk, abban nincs semmi kifogásolnivaló. A regisztráció nem idegen momentum a jelenlegi választási rendszerben sem, jegyezte meg a történész, hiszen a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvételt is regisztrációhoz kötjük. A becslések szerint a választók 15-20 százalékának fogalma sincs arról, hogy kire szavaz, hangulati alapon adja le a voksát, így nincs jogszűkítés abban, ha regisztrációhoz kötjük a választójogot – mondta Gerő.
Jobboldali vélemények szerint az előzetes regisztráció bevezetése olyan következményekkel is járhat, hogy azok a szavazók, akiknek rendszeres munkalehetőségük van, könnyen lehet, hogy időhiány miatt nem mennének el regisztráltatni magukat, míg az inaktívaknak sokkal több ideje lenne erre. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az inaktívak körében lényegesen magasabb az MSZP és a Jobbik támogatottsága, így a választási eljárási törvény ilyen módosítása könnyen lehet, hogy a kormánypártokra ütne vissza.
