Sebestyén László (Fidesz) arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetésben a környezetvédelmi előirányzatok megegyeznek a 2012-esekkel, a háttérintézmények finanszírozása megoldott, így a szükséges és elvárt feladatokat teljesíteni lehet. A kormány tervei szerint a lakosság életminőségének javulása tovább folytatódik többek között az ivóvízminőség-javító program és a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási megvalósítási program folytatásával.
A kormánypárti képviselő elmondta: kiemelt feladat a nemzeti parki igazgatóságok szerepének növelése és a védett területek állagának megőrzése és javítása. Emellett cél a teljes GMO-mentesség megőrzése, a gazdák kártalanítása, amelyre 4 milliárd forintot különítettek el, ez hektáronként 360 ezer forintot jelent. Összességében a környezetvédelmi területre szánt források a Fidesz szerint javítják az életminőséget, munkahelyeket teremtenek és hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez.
MSZP: a kormány összevissza beszél
A szocialista Kovács Tibor a kormány korábbi ígéreteiről beszélt. Szerinte a növekedési pályára állítással szemben visszaesés, vagy stagnálás következik 2013-ban, adócsökkentés helyett tömeges adókivetést alkalmaz a kabinet, így jövőre rekordméretű lesz a adóterhelés, az államadósság csökkentését pedig több millió ember pénzének ellopásával próbálják elérni, de ez sem sikerül. Szerinte a kormány összevissza beszél, így lassan egyetlen szavát sem lehet elhinni.
KDNP: az ellenzéki „szakértőket” bírálják
Lukács Tamás felszólalásában élesen bírálta a költségvetést kritizáló ellenzéki „szakértőket”. Szerinte ugyanis a 2013-as költségvetés azért olyan, amilyen, mert a kormány rendkívül rossz gazdasági helyzetet örökölt. Emlékeztetett rá, hogy 2006-ban az MSZP-kormány év közepéig a nyilatkozataiban tartotta magát az 5 százaléknál is alacsonyabb hiányhoz, majd később kiderült, hogy közel 10 százalékos lett a hiány. Az ellenzéki padsorok felé fordulva a kereszténydemokrata képviselő azt mondta: aki ebben az időszakban felszólalt és védte a 3–4 százalékos hiányt, az most maradjon csendben. „Önmagában az szégyen, hogy ma itt ülhetnek, mert ha annyi szégyenérzetük lenne, mint egy vízilónak, akkor ma nem ülnének itt; ráadásul ezek után képesek számon kérni a kormányt” – fogalmazott Lukács Tamás.
Az önkormányzati források kapcsán a kormánypárti politikus arról beszélt: differenciáltan kell kezelni a területet a települések eltérő méretei és igényei miatt, de szerinte megfelelő tartalékok vannak ebben a szférában, így van mozgástér a területen. Lukács Tamás végül szót emelt a civil szféra forrásainak csökkentése ellen, és emlékeztetett rá, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai szerint ebben a szférában termelődik meg a legtöbb hozzáadott érték.
Jobbik: a közszférában a bérek nem emelkednek
A nemzeti radikális Bertha Szilvia a munkaerő-piaci kilátásokról beszélt. Szerinte mivel a közszférában a bérek nem emelkednek, nem elvárható, hogy jó minőségű és versenyképes munkaerő érkezzen erre a területre. A versenyszférában nagy tömegeknek nemcsak reálértékben, hanem nominálisan is csökkenni fog a fizetésük, hiszen a kormány megszünteti az alacsony keresetűek bérkompenzációját. Ehhez jön még hozzá a több százezer tervezett közmunkás havi 47 ezer forintért – mondta.
Fidesz: a kormány nem vezeti ki a bérkompenzációt
A fideszes Kara Ákos felszólalásában Bertha Szilvia szavaira reagálva leszögezte: a kormány nem vezeti ki a bérkompenzációt, és csökkenő számú álláskeresővel számolnak, az pedig szerinte előny, ha a felnőttképzés meghatározó része a most munka nélküliek képzését segíti. Hangsúlyozta, a kormánynak továbbra is kiemelt célja, hogy csökkentse a munkanélküliséget és növelje a foglalkoztatottságot. Éppen ezért a költségvetés célzott ösztönzést és támogatási rendszert biztosít, miközben csökkenteni tudja a lakosságra nehezedő „hatalmas szocialista terhet”, az államadósságot.
