„A fékek és ellensúlyok kérdése a vezetői stíluson is múlik”

A fékek és ellensúlyok kérdése a vezetői stíluson is múlik – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán.

A főbíró beszélt arról, hogy változásokban gazdag időszakot hagyott maga mögött az igazságszolgáltatás is: új az alaptörvény, átalakult a bíróságok szervezete és igazgatása, módosult a bírák jogállása, megszületett az új büntető törvénykönyv, rövidesen elkészül az új polgári törvénykönyv, és még további jelentős változásokra kell számítani.

Emberek kellenek

A felgyorsuló jogalkotás és az annak kapcsán a jogalkalmazók körében felvetődő értelmezési nehézségek kihívást jelentenek a bírák számára, ami felértékeli az együttműködés fontosságát a bírói karon belül és a társszakmákkal egyaránt – jegyezte meg a Kúria elnöke. Hozzátette: a jogszabályok és a valóság szakadatlan változásaiból fakadó nehézségek közepette az igazságszolgáltatás biztos pontja a bírói kar. „Emberek és nem jogszabályok kellenek” – mondta egy angol közmondást idézve Darák Péter.

A főbíró emlékeztetett arra, hogy a bíróságok napja a független bírói hatalmat megalapozó 1869. évi IV. törvény kihirdetésének évfordulója. Ez a törvény rögzítette a magyar igazságszolgáltatásban a szervezeti és személyi függetlenséget, a bíró elmozdíthatatlanságát és a törvényes bíróhoz való jogot.

Fékek és ellensúlyok

A Kúria elnöke kifejtette: az igazságszolgáltatás függetlensége elsősorban a befolyásmentes ítélkezés és a pártatlan, lelkiismeretes bírói munka biztosítását jelenti. Ezzel összefüggésben nem annyira az a fontos, hogy egyszemélyi vagy testületi vezetés működik az igazságszolgáltatásban, hanem az, hogy a bírói karnak van-e lehetősége részt venni az őt érintő döntések meghozatalában. A függetlenséget elsősorban a döntéshozatali mechanizmuson keresztül lehet biztosítani, ez pedig nem formális kérdés. A fékek és ellensúlyok kérdése a vezetői stíluson is múlik – tette hozzá.

Darák Péter üdvözölte, hogy elvált egymástól az igazságszolgáltatásban a 2011-ig egy kézben egyesülő szakmai és igazgatási funkció. Ez évtől a bíróságok szakmai irányítása a Kúria feladata, és ettől a vezető személyét tekintve is elkülönült az országos bírósági igazgatást irányító OBH.

A Kúria feladata elsősorban az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása, ennek egyik nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a problémák minél hamarabb eljussanak a megfelelő szintekre, ezért is nélkülözhetetlen a jogászok közti intenzív tapasztalatcsere, amelyben a Kúria egyfajta információs csomópont lehet – mondta a főbíró. Hozzátette: az igazságszolgáltatás feladata a konkrét ügyek eldöntésén keresztül az értékközvetítés is, fel kell mutatnia a jog által közvetített értékeket.

A demokrácia alapja

Tománé Szabó Rita, az Országos Bírói Tanács (OBT) soros elnöke elmondta: az idén létrejött testület jogkörei a közelmúltban úgy bővültek, hogy az minél szélesebb döntési lehetőséget kapjon, de ne gátolja a hatékony egyszemélyi vezetői munkát. Az OBT elnöke a magyar igazságszolgáltatást erősítő lépések közül Szent István tevékenységét, az 1869. évi IV. törvényt és az uniós csatlakozást emelte ki, és rámutatott arra: a bírói hatalom önállósága, a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság Magyarországon is a demokrácia alapját jelenti mindmáig.

Tománé idézte Juhász Andort, a Magyar Királyi Kúria egykori elnökét, aki szerint „a független bíróság az, amely a törvény előtti egyenlőség szilárd talaján állva, napról napra országszerte nyilvánosan hirdeti az emberi közösségben maradás föltételeit, és ekként a demokráciának és a békességnek a legbuzgóbb propagálója”.

Gyors bíróságok

Handó Tünde, az OBH elnöke köszöntőjében elmondta: a hivatal és a bírósági vezetők feladata, hogy biztosítsák az igazságszolgáltatás tárgyi és személyi feltételeit, kiszolgálják és támogassák a bírókat annak érdekében, hogy az állampolgárok az ország egész területén egyformán magas színvonalú és gyors bíróságokon intézhessék ügyeiket.

Az első félév eredményei közé sorolta az elnök a sikeres jogszabály-észrevételezési, illetve -kezdeményezési tevékenységet, amely a többi között az eljárási törvények és a büntető törvénykönyv kodifikációja során jelentkezett, továbbá, hogy a jövő évi költségvetésben elegendő fedezet van a bíróságok dologi kiadásaira.
Handó Tünde kiemelte: az egyszemélyi felelős vezetés nem jelenthet kizárólagosságot, éppen a nyilvánosság és a nyitottság eredményezheti a célok elérését.

Vigyázó tekintet

Az OBH elnöke köszönetet mondott a Kúriának és különösen az OBT-nek, amelynek „vigyázó tekintete és szigorú következetessége”, tárgyilagossága szavai szerint fontos garanciája lehet annak, hogy a bírósági vezetés, igazgatás a jogállam kiteljesedése érdekében járjon el. „A szervezeti rendszer változhat, de a bíróságokon dolgozó kollégák színvonalas szakmai munkája és hivatásszeretete mindenkor állandó értéke kell hogy legyen ennek a rendszernek” – hangsúlyozta az OBH elnöke.

Juhász Andor-díj

Beszédében Darák Péter és Tománé Szabó Rita megkülönböztetett tisztelettel említette az idén nyugdíjba vonuló bírákat. Az ünnepségen átadták a Juhász Andor-díjakat. A díj arany és ezüst fokozatát elnyerő 15 bíró közül három aktív, ketten már elhunytak, tízen pedig nyugállományba vonultak.

Az ünnepségen részt vett Polt Péter legfőbb ügyész, Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára, Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának és Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője, valamint Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és Salamon László (KDNP), az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke.

A Juhász Andor-díjat a Magyar Királyi Kúria egykori elnökének emlékére alapították, hogy ezzel ismerjék el a bírók és az igazságügyi alkalmazottak kiemelkedő munkáját.