Konferencia az alaptörvényről

Szakmai konferenciát tartottak a Kúrián hétfőn, melynek témája az alaptörvény volt. A rendezvényen többek között felszólalt Darák Péter, a Kúria elnöke is.

Szalay Péter alkotmánybíró előadásában beszélt arról, hogy a korábbi populáris actio, az utólagos normakontroll teljes szabadsága, azaz hogy bárki kezdeményezhette bármely jogszabály alkotmányos vizsgálatát személyes érintettség nélkül, az Ab-t a jogalkotás, a pártokból álló parlament ellenpontjává tette, és így a testület a politikai csatározások sűrűjébe került. Ez a helyzet az új alaptörvénnyel változhat, és az actio populáris megszűnésével párhuzamosan kibővülő alkotmányjogi panasz intézménye révén már nem annyira a jogszabályok, hanem az egyes bírói döntések kerülhetnek alkotmányos kontroll alá.

Együtt többre mennek

Ezzel összefüggésben kulcsfontosságú, hogy az Ab és a bíróságok „ne törjenek borsot egymás orra alá”, sokkal inkább jó szakmai együttműködésben dolgozzanak, ellenkező esetben olyan abszurd helyzetek is kialakulhatnak, mint Spanyolországban, ahol egy rendes bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte az ottani alkotmánybíróságot helytelen jogértelmezés miatt – figyelmeztetett Szalay Péter.

Az új alaptörvény hangsúlyosan kifejezésre juttatja az egyén megerősödött felelősségét saját magáért és a közösségért, rögzíti, hogy a tulajdon kötelez, társadalmi felelősségvállalással jár. A munkáról szóló passzusok is kétoldalú elvárásokat rögzítenek, és eközben az állam munkahelyteremtéssel kapcsolatos feladatainak megerősítését is megalapozzák – fejtette ki Balogh Zsolt kúriai bíró.

Vagy csőd, vagy alkotmánysértés

Annak kapcsán, hogy a szociális jogok korábbi garanciális jellege az új alaptörvényben elérendő céllá változott, amire törekszik az állam, Balogh Zsolt kifejtette: a szociális jog tényleges érvényesülése nagymértékben függ az állam gazdasági teljesítőképességétől, és ha ez utóbbi romlik, csak két út marad az állam előtt, ha az alkotmányában bebetonozott szociális garanciák vannak: vagy az alkotmányt sérti meg, vagy az országot sodorja gazdasági csődhelyzetbe.

Az utóbbi időszak gazdasági eseményeire célozva az előadó megjegyezte, hogy Európában többek között a görög és a spanyol alaptörvény rögzíti a legerőteljesebben a szociális jogokat.

Balogh Zsolt előadásában kitért arra is, hogy a magyar alaptörvény bár nem mondja ki, de közvetve mégis tilalmazza a halálbüntetést azzal, hogy rögzíti: olyan országba nem lehet kiutasítani senkit Magyarországról, ahol van halálbüntetés.