Hosszabb távon nem tartható a bírósági ügyek áthelyezésének jelenlegi gyakorlata, amely nyilvánvalóan egy örökölt helyzet megoldására szolgáló kivételes eszköz – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke egy szakmai konferencián hétfőn. A megoldás a későbbiekben az lehet, hogy a bírói státusz oda kerül, ahol az ügyek felmerülnek, nem pedig az, hogy az ügyek kerülnek arra a bíróságra, ahol az azt elintézni képes bíró dolgozik. Ebben a kérdésben szembekerül egymással az eljárások ésszerű időn belüli elintézése és a törvényes bíróhoz való jog – fejtette ki a főbíró.
A jelenlegi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy ha egy túlterhelt bíróságon előreláthatólag nem tudnak ésszerű időn belül elintézni egy nagy terjedelmű, bonyolult megítélésű ügyet, akkor a bíróság vezetőjének javaslatára az Országos Bírósági Hivatal elnöke másik eljáró bíróságot jelölhet ki. Ez történt a BKV-ügyben Hagyó Miklós volt szocialista politikus és társai ellen folyó büntetőperrel is, amelynek áthelyezése miatt a védők az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak.
A Kúrián megrendezett, Az alaptörvény – bírói igazságszolgáltatás elnevezésű konferencián Darák Péter kifejtette: a bíróságok alapvető feladata a joguralom biztosítása jogállami keretek között. A közhatalmi erővel felruházott jogérvényesítés gyakorlatilag bírósági monopólium, ugyanakkor a bíróságok senkitől nem tagadhatják meg a jogvédelmet. A bíróságok polgári ügyekben az egyéni jogvédelem és a vitarendezés feladatát látják el, büntetőügyekben az állam büntetőjogi igényének szereznek érvényt, a közigazgatási perekben pedig az államigazgatási, hatósági döntések felülvizsgálatán keresztül gyakorlatilag az államot ellenőrzik.
Az értelmezés a bíróság dolga
A Kúria elnöke kifejtette: a jogszabályok értelmezésének monopóliuma a bíróságoké, melynek irányát azonban kijelöli az alaptörvény egyik rendelkezése, mely szerint: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”
Szalay Péter alkotmánybíró előadásában beszélt arról, hogy a korábbi populáris actio, az utólagos normakontroll teljes szabadsága, azaz hogy bárki kezdeményezhette bármely jogszabály alkotmányos vizsgálatát személyes érintettség nélkül, az Ab-t a jogalkotás, a pártokból álló parlament ellenpontjává tette, és így a testület a politikai csatározások sűrűjébe került. Ez a helyzet az új alaptörvénnyel változhat, és az actio populáris megszűnésével párhuzamosan kibővülő alkotmányjogi panasz intézménye révén már nem annyira a jogszabályok, hanem az egyes bírói döntések kerülhetnek alkotmányos kontroll alá.
Együtt többre mennek
Ezzel összefüggésben kulcsfontosságú, hogy az Ab és a bíróságok „ne törjenek borsot egymás orra alá”, sokkal inkább jó szakmai együttműködésben dolgozzanak, ellenkező esetben olyan abszurd helyzetek is kialakulhatnak, mint Spanyolországban, ahol egy rendes bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte az ottani alkotmánybíróságot helytelen jogértelmezés miatt – figyelmeztetett Szalay Péter.
Az új alaptörvény hangsúlyosan kifejezésre juttatja az egyén megerősödött felelősségét saját magáért és a közösségért, rögzíti, hogy a tulajdon kötelez, társadalmi felelősségvállalással jár. A munkáról szóló passzusok is kétoldalú elvárásokat rögzítenek, és eközben az állam munkahelyteremtéssel kapcsolatos feladatainak megerősítését is megalapozzák – fejtette ki Balogh Zsolt kúriai bíró.
Vagy csőd, vagy alkotmánysértés
Annak kapcsán, hogy a szociális jogok korábbi garanciális jellege az új alaptörvényben elérendő céllá változott, amire törekszik az állam, Balogh Zsolt kifejtette: a szociális jog tényleges érvényesülése nagymértékben függ az állam gazdasági teljesítőképességétől, és ha ez utóbbi romlik, csak két út marad az állam előtt, ha az alkotmányában bebetonozott szociális garanciák vannak: vagy az alkotmányt sérti meg, vagy az országot sodorja gazdasági csődhelyzetbe.
Az utóbbi időszak gazdasági eseményeire célozva az előadó megjegyezte, hogy Európában többek között a görög és a spanyol alaptörvény rögzíti a legerőteljesebben a szociális jogokat.
Balogh Zsolt előadásában kitért arra is, hogy a magyar alaptörvény bár nem mondja ki, de közvetve mégis tilalmazza a halálbüntetést azzal, hogy rögzíti: olyan országba nem lehet kiutasítani senkit Magyarországról, ahol van halálbüntetés.
