Hosszabb távon nem tartható a bírósági ügyek áthelyezésének jelenlegi gyakorlata, amely nyilvánvalóan egy örökölt helyzet megoldására szolgáló kivételes eszköz – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke egy szakmai konferencián hétfőn. A megoldás a későbbiekben az lehet, hogy a bírói státusz oda kerül, ahol az ügyek felmerülnek, nem pedig az, hogy az ügyek kerülnek arra a bíróságra, ahol az azt elintézni képes bíró dolgozik. Ebben a kérdésben szembekerül egymással az eljárások ésszerű időn belüli elintézése és a törvényes bíróhoz való jog – fejtette ki a főbíró.
A jelenlegi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy ha egy túlterhelt bíróságon előreláthatólag nem tudnak ésszerű időn belül elintézni egy nagy terjedelmű, bonyolult megítélésű ügyet, akkor a bíróság vezetőjének javaslatára az Országos Bírósági Hivatal elnöke másik eljáró bíróságot jelölhet ki. Ez történt a BKV-ügyben Hagyó Miklós volt szocialista politikus és társai ellen folyó büntetőperrel is, amelynek áthelyezése miatt a védők az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak.
A Kúrián megrendezett, Az alaptörvény – bírói igazságszolgáltatás elnevezésű konferencián Darák Péter kifejtette: a bíróságok alapvető feladata a joguralom biztosítása jogállami keretek között. A közhatalmi erővel felruházott jogérvényesítés gyakorlatilag bírósági monopólium, ugyanakkor a bíróságok senkitől nem tagadhatják meg a jogvédelmet. A bíróságok polgári ügyekben az egyéni jogvédelem és a vitarendezés feladatát látják el, büntetőügyekben az állam büntetőjogi igényének szereznek érvényt, a közigazgatási perekben pedig az államigazgatási, hatósági döntések felülvizsgálatán keresztül gyakorlatilag az államot ellenőrzik.
Az értelmezés a bíróság dolga
A Kúria elnöke kifejtette: a jogszabályok értelmezésének monopóliuma a bíróságoké, melynek irányát azonban kijelöli az alaptörvény egyik rendelkezése, mely szerint: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”