A lengyel külügyminiszter azt mondta, hisz abban, hogy ha az eurózóna rendet tesz az intézményrendszerben, akkor az övezet gazdasági vonzereje is visszatér. Véleménye szerint „Európa gondjait eltúlozzák”. Az eurózóna GDP-arányos átlagos eladósodottsága 80 százalék körül van, míg az Egyesült Államok esetében ez az érték jóval meghaladja a 100 százalékot – mutatott rá.
Megítélése szerint az a gond, hogy az EU nem kezelte megfelelően az eladósodottság kockázatát. Ha az államkötvények kamatai csökkennek, újra lesz értelme csatlakozni az euróövezethez, mert ahogy Magyarországnak, úgy a lengyeleknek is az eurózónát alkotó tagállamok a legjelentősebb kereskedelmi partnerei – mondta. Hozzáfűzte: idővel az eurózóna ismét „a minőség védjegye” lesz.
Az Európai Tanács múlt heti csúcstalálkozójával kapcsolatban azt mondta, kiderült, hogy a növekedési és stabilitási paktum önkéntes alapú betartatása megbukott. Az eurózónának irányíthatósági problémái vannak, és olyan eszközökre van szükség, amelyekkel a vállalt kötelezettségeket ki lehet kényszeríteni – mondta. Hozzátette: most épül a bankunió, a fiskális unió, hogy „senki sem szeghesse meg a szabályokat”.
A nemzeti hatáskör
Arra a kérdésre, hogy az európai országoknak inkább a szuverenitásuk megőrzésére vagy a mélyebb integrációra kell-e törekedniük, úgy válaszolt, a szuverenitás előjogok sorozata, amelyek közül néhányat továbbra is nemzeti szinten gyakorolnak a tagállamok, egy részüket viszont önként átruházták az uniós intézményekre. Fel kell mérni és el kell dönteni, hogy melyek azok a területek, amelyeket célszerű közösségi szintre emelni, és melyek azok, amelyeket véglegesen meg akarnak tartani a tagállamok – mondta.
Hangoztatta, hogy a jövedelem-, a társasági és a forgalmi adó szabályozásának tagállami szinten kell maradnia, mert „az adóverseny jó”, nyomást gyakorol a tagállamokra, hogy a lehető legalacsonyabban tartsák az adókat. Nemzeti hatáskörben kell maradnia a kultúrának, a nyelvnek, a vallásnak, az életmód alakításának is – mondta.
Arra is kitért, hogy hatalomra kerülésekor egy politikus igyekszik először a nehéz reformokat végrehajtani, „aztán következik a konszolidáció, sőt a hibák kijavítása”. A magyar kormány éppen ezt teszi, és Lengyelországban is ez a helyzet – jegyezte meg.
Radoslaw Sikorski csütörtökön abból az alkalomból érkezett Budapestre, hogy országa július 1-jén átvette a Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta visegrádi csoport elnöki tisztét. A lengyel tárcavezető Prága és Pozsony után Budapesten mutatta be országának elnökségi programját.
