Minden közösség építőkockája az egész társadalomnak és az egész nemzetnek, ha olyan valódi szervezet, amelyik az embereket közös értékek alapján valamilyen közös tevékenységre bírja rá, függetlenül létszámától és jellegétől – jelentette ki Kövér László.
Az évforduló alkalmából alföldi unitárius búcsút tartott a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség, valamint a Gyula és Környéke Szórványgyülekezet. Az ünnepi istentiszteletet Balázsi László megbízott püspök-főjegyző celebrálta, amelyen Kövér László ünnepi beszédet mondott.
A házelnök beszédében hangoztatta: az unitárius egyház története a legjobb példa arra, hogy ami a földrajzi Magyarországtól elvétetett, az a lelkekben egyben maradt. „Az ország és az egyház feldarabolásával lelkünket nem szabdalták szét”, hiszen a családot, a lelkiismereti, hitbéli közösséget és a nemzetet nem ideig-óráig egyben tartható jogi és gazdasági szerződések tartják össze, hanem szoros érzelmi kötelékek, amelyek hosszú távon sem roncsolódnak szét, hanem megerősítenek – mondta Kövér László.
Lelkületünk határozza meg
Megőrzött múltunk története sokat elárul arról, hogyan látjuk magunkat, és amíg magunkban hiszünk, az számottevően befolyásolja a tetteinket – fogalmazott a politikus. Saját magunk és a közösségek jövője kevésbé függ a gazdasági és a világpolitikai fejleményektől: lelkületünk határozza meg – hangoztatta, hozzátéve: ezért nem keserű szívvel, lehorgasztott fejjel kell a napot kezdeni, inkább tettre készen, felemelt tekintettel.
Széchényi István szellemiségét hozva például azt mondta: akkor tud egy nemzet új életet kezdeni, jó irányba fordulni és felemelkedni, ha vannak kapaszkodók, amelyek eligazítanak. Az ünnepi istentiszteleten konformációs szertartásra is sor került, és magyar állampolgári esküt tett nyolc, az erdélyi Marosszentgyörgyről érkező unitárius egyháztag.
Konföderáció
Ismert, még júniusban az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház zsinatának közös ülésén, Kolozsváron mondták ki a két egyház egyesülését. Bálint Benczédi Ferenc püspök felolvasta az egyesülési dokumentumot, amelyet a két egyház vezetői kézjegyükkel láttak el.
A dokumentum kimondja, lehetővé vált „a trianoni diktátum és a kommunista diktatúra következményeként feldarabolt” egyházszervezet egységének a megvalósítása. „A kedvező nemzeti és nemzetközi lehetőségekkel élve a két magyar unitárius egyházrész főhatóságai elhatározták a teljes körű egyházszervezeti egység helyreállítását, amely a Magyar Unitárius Egyházban testesül meg” – áll a dokumentumban.
Az egyesülés alkalmából kiadott nyilatkozatában aztán Tőkés László európai parlamenti képviselő sajnálatosnak tartotta, hogy a református egyház egységtörekvései torzóban maradtak. Az egyházegyesítő ceremónia egyik szónokát idézve megállapította, hogy a Kárpát-medencében a történelmi magyar egyházak közül az unitárius egyház az egyetlen, amely a közösségeket az államhatárok fölött egyesítette.
