Nagy feladat vár Közép-Európára

Martonyi János külügyminiszter szerint az uniónak szüksége van Közép-Európára, a térség előtt az a nagy felelősséggel járó feladat áll, hogy Európa új növekedési forrása legyen.

Abból az alkalomból, hogy július 1-jén Lengyelország vette át a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) elnöki tisztjét, Budapestre látogatott Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, és a két tárcavezető a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást.

Szorosabb együttműködés kell

Martonyi János a csütörtöki rendezvényen kiemelte: ugyan jelenleg több vita is folyik az EU jövőjéről, az biztos, hogy erősíteni kell a gazdasági és monetáris uniót, illetve Európa globális szerepvállalását. Hozzátette: az a cél, hogy az EU egységesebben, erősebben kerüljön ki a válságból. Mint mondta, Közép-Európa jövője nem Európa perifériáján, hanem a centrumban van. Ha részt akarnak venni minden döntésben – amelyek róluk is szólnak –, minden visegrádi országnak előbb-utóbb csatlakoznia kell az eurózónához, és minden tekintetben fel kell zárkózniuk a centrumhoz – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt években nagyon szoros együttműködés alakult ki a visegrádi országok között, egyebek mellett infrastrukturális, közlekedési és energetikai összeköttetéseket létesítettek, emellett nagyon sokat tettek a társadalmak közötti kapcsolatok fejlődéséért is. A jövőben az együttműködést még szorosabbra kell fogni, és a globális ügyekben is közös álláspontok kialakítására törekedhetnének – vélekedett.

A világ vezetői államai között lehetnének

Radoslaw Sikorski hangsúlyozta, a V4 sikeres, folyamatosan fejlődő együttműködés, és a visegrádi országok nem feledhetik, hogy csak együtt lehetnek ilyen erősek. Ez a térség ma már nem megoldandó gondot jelent Európának, hanem elengedhetetlen hozzájárulást a sikerhez – hangoztatta. Úgy fogalmazott, a V4-tagok gazdasága dinamikusan nő, ha egy országot alkotnának, a világ vezető államai között lennének. Ezekért a sikerekért keményen megdolgoztak – mutatott rá. Emlékeztetett: a magyar és a lengyel soros uniós elnökség sokat tett a gazdasági válság kezeléséért Európában, de az uniós tagállamoknak is nagy a szerepe a visegrádi országok fejlődésben: befektetéseik és a fejlesztésekhez nyújtott támogatások rendkívül fontosak.

Lengyelország V4-elnökségi programjáról azt mondta, abban nagy hangsúlyt helyeznek a biztonságra, a globális kérdésekre, és értékes történelmi tapasztalataik miatt a visegrádi országok fontos partnerek lehetnek a nemzetközi szervezetekben. Az elnökségi programban kiemelt szerepet szánnak továbbá a kapcsolatépítésnek a keleti szomszédokkal, az energetikai kérdéseknek és a V4-es együttműködésnek az atomenergia felhasználásában is – fejtette ki. Mint mondta, az eurózóna válságának megoldásában is aktívan részt kell vennie a V4-nek, a következő többéves (2014–2020) költségvetésről folyó tárgyalásokon egységes álláspontot kialakítva a kohéziós támogatások megőrzéséért kell kiállniuk.

Eljött a gyakorlati megvalósítás ideje

Az egyéves elnökség kiemelt feladataként Donald Tusk lengyel kormányfő a négy ország szorosabb együttműködésének megalapozását nevezte meg a smart defence (okos védelem) területén. Véleménye szerint eljött az ideje, hogy a szövetségesek erőforrásainak közös igénybevétele már nemcsak írásos megegyezésként, hanem „gyakorlati, valós védelmi projektként működjön, amely észlelhető módon növeli a védelmi lehetőségeket”. Varsó prioritásként kezeli a V4 uniós fellépéseinek összehangolását is, amelyet az EU-csúcsok előtti rendszeres egyeztetések fenntartásával, szakértői konzultációkkal kíván elérni.

Június 22-én a visegrádi négyek prágai találkozóján Orbán Viktor magyar kormányfő azt hangsúlyozta: ha tényleg növekedést akar Európa, akkor nem szabad hozzányúlni a kohéziós alapokhoz. Ismert, 2014 és 2020 közötti időszakra készülő uniós költségvetési keret tervezetében a mostani keretnél 19 milliárd euróval kevesebb pénzt szánnak kohéziós – felzárkóztatási – támogatásra, és a kiosztás módszerét is meg akarják változtatni.

A kormányfők prágai találkozójukon kiemelték, hogy az európai pénzügyek rendbetétele érdekében mélyreható változásokra van szükség.