Imre Rita emlékeztetett: a kormányhivatal azt követően kérte a törvényszéktől a polgármester tisztségét érintő összeférhetetlenség kimondását, hogy a Kúria Szabó Lorándot január 24-én felbujtóként elkövetett sikkasztás miatt jogerősen két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az összeférhetetlenség kimondásának az lenne a következménye, hogy a polgármester megbízatását is meg kellene szüntetni – tette hozzá a bírói tanács elnöke.
Ismertetése szerint a kormányhivatal álláspontja az volt, hogy az önkormányzati törvény egyértelműen tartalmazza, ki kell mondani az összeférhetetlenséget, ha a polgármestert jogerősen szabadságvesztésre ítélik, márpedig a Kúria döntésének ez a lényege. Szabó Loránd ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a Kúria előzetes mentesítésben részesítette.
Érdemben a polgármester érvelése a helytálló – mondta Imre Rita. Kifejtette: a bíróságnak a Kúria iránymutatása szerint az elkövetéskor hatályos szabályokat kell alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy akit a bíróság előzetesen mentesített a hátrányos büntetőjogi következmények alól, az nem köteles számot adni az elítélésről. A törvényszék álláspontja, hogy a mentesítés miatt a polgármesteri tisztséget érintő összeférhetetlenség nem mondható ki.
Szabó Loránd 2003-ban és 2004-ben követte el a bűncselekményt: képviselő-testületi felhatalmazás nélkül adott megbízást arra, hogy a dombóvári önkormányzat összesen 211 millió forintot utaljon át a részben önkormányzati tulajdonú Gunaras Rt.-nek és a Kapos Innovációs és Transzferközpont Kht.-nek pályázati önerő igazolására.
A törvényszék végzése nem jogerős, a kormányhivatal nyolc napon belül a Pécsi Ítélőtáblához nyújthat be fellebbezést, ezután a táblabíróságnak három napon belül kell döntenie.
