Közép-Európa egyik országában sem olyan magas a külföldi tulajdonban lévő bankok aránya, mint hazánkban, sőt az unióban egyedül a félmillió lakosú Luxemburgban nagyobb a külföldi pénzintézetek súlya a magyarországinál. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik, az idén publikált műhelymunkája arra is rávilágít, hogy hazánk 2009-ben a maga 92 százalékos külföldi kitettségével a 137 vizsgált ország között hátulról a hatodik helyet foglalta el. Csak olyan államok bankrendszere függött jobban a határon kívül bejegyzett intézményektől, mint Madagaszkár, Zambia, Barbados, Burkina Faso és a már említett Luxemburg.
Ha a szűkebb régiónkat vesszük szemügyre, akkor is szembetűnő a külföldi tőke túlsúlya a magyar bankrendszerben. Csehországban, Lengyelországban a pénzintézetek több mint harminc százaléka hazai kézben van. Szlovéniában 35, Ausztriában pedig mindössze tíz százalék a külföldiek aránya. Hazánkat egyedül Szlovákia közelíti meg ezen a téren, igaz, északi szomszédunknál öt százalékkal így is magasabb a hazai banki tőke súlya, mint nálunk.
Ezen tények ismeretében a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint érthető a kormány azon törekvése, hogy megpróbálja egyensúlyba hozni a bankrendszer hazai és külföldi szereplőit. Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arról beszélt: a kabinet egyik kiemelt célja az, hogy a belföldi tulajdonban lévő pénzintézetek piaci részesedését ötven százalékra emelje.
A teljes cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja
