Az államtitkárság közleménye szerint a kormányrendelet a többi között meghatározza a közoktatási információs rendszer (KIR) átalakítását, amelynek célja naprakész, hiteles, a tervezéshez és a pedagógusok munkájához nélkülözhetetlen, könnyen kezelhető adatbázis kialakítása. Ennek érdekében egységes informatikai rendszer épül ki – írták.
Kitértek arra, hogy a rendelet másik fontos intézkedése szerint a kormányhivatal, fővárosi főjegyző helyett az állami intézményfenntartó központhoz kerül a pedagógusok állandó helyettesítő rendszerének működtetése. Az egyházi és magánintézmények fenntartóit érintő finanszírozási rendszer – jövő évre tervezett – átalakításáig a kormányrendelet csökkenti a fenntartók adminisztrációs terheit, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az állami támogatás felhasználásának ellenőrzését.
Felszámolják a korábbi helyzetet
A rendelet egységesen meghatározza a térítésidíj-fizetési kötelezettséget a nappali képzésben és a felnőttoktatásban. Tandíjat azokban az iskolákban, kollégiumokban szedhetnek, amelyek az intézmény pedagógiai programjában, helyi tantervében meghatározott nevelési és oktatási feladatokhoz képest többletszolgáltatást nyújtanak. Mint írták, az egyházi és a magánintézmények is tandíj fizetéséhez köthetik a kötelező feladatellátáson túli szolgáltatásaik igénybevételét. Az intézkedés célja, hogy felszámolja azt a korábbi helyzetet, amelyben különféle alapítványi hozzájárulások és egyéb színlelt szerződések alapján, fiktív jogcímeken fizettek a szülők az oktatásért.
Önállóan dönthetnek a mentességről
A rendelet egyértelműen meghatározza továbbá, hogy a szakmai feladattal kapcsolatos kiadások egy tanulóra egy tanévben jutó hányadának hány százalékát kell vagy lehet kiszabni térítési díjként. A tandíj, tandíjkedvezmények, tandíjmentesség szabályozását viszont az intézmény fenntartójának hatáskörébe utalja.
A törvényben rögzített átalakítások több év alatt történnek meg, minden résztvevőnek kellő időt biztosítva arra, hogy felkészüljön azokra a változásokra, amelyek „egy igazságosabb, minden magyar gyermek számára egyformán elérhető, jó színvonalú köznevelési rendszer kialakítását szolgálják”. A fenntartói rendszer átalakításáig a korábbi kormányszintű végrehajtási rendelet számos paragrafusa hatályban marad – zárul a kommüniké.
