Jogos törekvés a kisebbségek védelme

Jogos törekvés a más országokban élő kisebbségek védelme – emelte ki Répás Zsuzsanna a Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte című konferencián.

PR
2012. 09. 28. 16:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában rámutatott: fontos ezt azért is tudatosítani, mert sok esetben védekező álláspontra szorulunk ebben a kérdésben. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta, a pénteki tanácskozás bebizonyította, hogy nemzetpolitikát a világ országainak jó része folytat, helyzetünkkel nem állunk egyedül sem a világban, sem Európában.

„Hisszük, hogy az elmúlt 22 év során olyan magyar megoldások is születtek ebben a témában, amelyeket büszkén tárhatunk a világ elé” – fogalmazott. A politikus azt mondta, tudják, fontos feladatuk elmagyarázni és megértetni a szomszédos államokkal és a világ más országaival, hogy az, amit mi szeretnénk, nem egy realitásoktól elrugaszkodott törekvés, nem példa nélküli a világban. Ez a törekvés sok esetben hiányzott. „Sok esetben viszont olyannyira a külhoni magyarságra koncentrálunk, hogy elfelejtünk meghallgatni másokat, tanulni más nemzetektől” – jelentette ki, hozzátéve: az ilyen tanácskozások lehetőséget nyújtanak egymás közelebbi megismerésére. Rengeteg félreértést ugyanis az szül, hogy nincs megfelelő csatornája a kommunikációnak, az ismeretek megosztásának, hogy nincsenek találkozási pontok.

Ilyen még nem volt

Kiemelte: Magyarország történetében ez volt az első olyan konferencia, ahol nem elsősorban a saját közösségük helyzetére, partikuláris problémákra fókuszálva beszéltek az előadók, hanem egy közös problémának a megoldási módjait igyekeztek megtalálni és bemutatni.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője zárszavában jelezte: a tanácskozásról kötetet jelentetnek meg. Az egész napos konferencián kerekasztal-beszélgetéseket tartottak Nemzetpolitika és kettős állampolgárság a szomszédos államokban címmel, illetve külön a magyar nemzetpolitikáról, és előadások hangzottak el a nyugat-európai és tengerentúli külhoni szavazásokról.

Világtrend a külhoniak szavazati jogának bővülése

Trócsányi László párizsi magyar nagykövet arról beszélt, hogy amíg több mint egy évszázada az általános választójogról vagy a nők szavazati jogáról szólt a vita, és Közép-Európában a rendszerváltás előtt fel sem merült a külhoni voksolás lehetősége, addig a XXI. században már arról hallani, hogy a határok ne akadályozhassák meg az állampolgárokat a szavazás gyakorlásában.

A diplomata hangsúlyozta, a választójogot is magába foglaló többes identitás nagyobb értéket, mint kockázatot jelent. A gyakorlat nem egységes Európában, ugyanakkor a jogfejlődés tendenciája azt mutatja, hogy egyre több helyen lehetővé teszik a kapcsolatok megtartását a külhoniak és az anyaország között.

Bővülő szavazati jog

Joelle Garriaud-Maylam francia szenátor hangsúlyozta: országa úttörő szerepe a témában vitathatatlan. Ezt magyarázza az egykori gyarmatosítás és az is, hogy a külföldre vándorolt franciáknak már a XIX. században megalakult első központi szervezetük, majd jelentős szerepet játszottak a második világháború idején a nácikkal szembeni nemzeti ellenállásban.

Szavazati joguk – visszalépésekkel és rendszeres vitákkal ugyan – folyamatosan bővült az utóbbi évtizedekben. 1948-ban még csak Franciaország területén élhettek e jogukkal, idén viszont már választhattak parlamenti képviselőt és először interneten is leadhatták szavazatukat a külhoni franciák. Joelle Garriaud-Maylam elmondta, hogy a választásra jogosult franciák nagyjából három százaléka szavaz külföldön, és az ő esetükben is alacsony részvételi arány tapasztalható.

Fontos a kapcsolat

Ana Paula Barros portugál jogász elmondta, hogy az 1976-os alkotmányukat eddig ötször módosították, de az állampolgárság meghatározása és a külföldön élők szavazati joga nem változott. Mivel a teljes portugál népesség harmada, ötmillió ember külföldön él, fontos, hogy ezek a közösségek kapcsolatban maradjanak az anyaországgal kulturális, szociológiai, szakmai és pénzügyi értelemben is – hangsúlyozta.

Juhász Hajnalka, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársa a választásokkal foglalkozó nemzetközi intézet, az IDEA adatait ismertetve elmondta, hogy a világ demokratikus államainak, állami jogokat gyakorló területeinek több mint felében engedélyezett a külföldi szavazás, ugyanakkor általános megoldás, egyetlen modell nincs. Internetes, postai úton vagy faxon való szavazás csak néhány helyen lehetséges – közölte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.