Jogos törekvés a kisebbségek védelme

Jogos törekvés a más országokban élő kisebbségek védelme – emelte ki Répás Zsuzsanna a Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte című konferencián.

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában rámutatott: fontos ezt azért is tudatosítani, mert sok esetben védekező álláspontra szorulunk ebben a kérdésben. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta, a pénteki tanácskozás bebizonyította, hogy nemzetpolitikát a világ országainak jó része folytat, helyzetünkkel nem állunk egyedül sem a világban, sem Európában.

„Hisszük, hogy az elmúlt 22 év során olyan magyar megoldások is születtek ebben a témában, amelyeket büszkén tárhatunk a világ elé” – fogalmazott. A politikus azt mondta, tudják, fontos feladatuk elmagyarázni és megértetni a szomszédos államokkal és a világ más országaival, hogy az, amit mi szeretnénk, nem egy realitásoktól elrugaszkodott törekvés, nem példa nélküli a világban. Ez a törekvés sok esetben hiányzott. „Sok esetben viszont olyannyira a külhoni magyarságra koncentrálunk, hogy elfelejtünk meghallgatni másokat, tanulni más nemzetektől” – jelentette ki, hozzátéve: az ilyen tanácskozások lehetőséget nyújtanak egymás közelebbi megismerésére. Rengeteg félreértést ugyanis az szül, hogy nincs megfelelő csatornája a kommunikációnak, az ismeretek megosztásának, hogy nincsenek találkozási pontok.

Ilyen még nem volt

Kiemelte: Magyarország történetében ez volt az első olyan konferencia, ahol nem elsősorban a saját közösségük helyzetére, partikuláris problémákra fókuszálva beszéltek az előadók, hanem egy közös problémának a megoldási módjait igyekeztek megtalálni és bemutatni.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője zárszavában jelezte: a tanácskozásról kötetet jelentetnek meg. Az egész napos konferencián kerekasztal-beszélgetéseket tartottak Nemzetpolitika és kettős állampolgárság a szomszédos államokban címmel, illetve külön a magyar nemzetpolitikáról, és előadások hangzottak el a nyugat-európai és tengerentúli külhoni szavazásokról.

Világtrend a külhoniak szavazati jogának bővülése

Trócsányi László párizsi magyar nagykövet arról beszélt, hogy amíg több mint egy évszázada az általános választójogról vagy a nők szavazati jogáról szólt a vita, és Közép-Európában a rendszerváltás előtt fel sem merült a külhoni voksolás lehetősége, addig a XXI. században már arról hallani, hogy a határok ne akadályozhassák meg az állampolgárokat a szavazás gyakorlásában.

A diplomata hangsúlyozta, a választójogot is magába foglaló többes identitás nagyobb értéket, mint kockázatot jelent. A gyakorlat nem egységes Európában, ugyanakkor a jogfejlődés tendenciája azt mutatja, hogy egyre több helyen lehetővé teszik a kapcsolatok megtartását a külhoniak és az anyaország között.

Bővülő szavazati jog

Joelle Garriaud-Maylam francia szenátor hangsúlyozta: országa úttörő szerepe a témában vitathatatlan. Ezt magyarázza az egykori gyarmatosítás és az is, hogy a külföldre vándorolt franciáknak már a XIX. században megalakult első központi szervezetük, majd jelentős szerepet játszottak a második világháború idején a nácikkal szembeni nemzeti ellenállásban.

Szavazati joguk – visszalépésekkel és rendszeres vitákkal ugyan – folyamatosan bővült az utóbbi évtizedekben. 1948-ban még csak Franciaország területén élhettek e jogukkal, idén viszont már választhattak parlamenti képviselőt és először interneten is leadhatták szavazatukat a külhoni franciák. Joelle Garriaud-Maylam elmondta, hogy a választásra jogosult franciák nagyjából három százaléka szavaz külföldön, és az ő esetükben is alacsony részvételi arány tapasztalható.

Fontos a kapcsolat

Ana Paula Barros portugál jogász elmondta, hogy az 1976-os alkotmányukat eddig ötször módosították, de az állampolgárság meghatározása és a külföldön élők szavazati joga nem változott. Mivel a teljes portugál népesség harmada, ötmillió ember külföldön él, fontos, hogy ezek a közösségek kapcsolatban maradjanak az anyaországgal kulturális, szociológiai, szakmai és pénzügyi értelemben is – hangsúlyozta.

Juhász Hajnalka, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársa a választásokkal foglalkozó nemzetközi intézet, az IDEA adatait ismertetve elmondta, hogy a világ demokratikus államainak, állami jogokat gyakorló területeinek több mint felében engedélyezett a külföldi szavazás, ugyanakkor általános megoldás, egyetlen modell nincs. Internetes, postai úton vagy faxon való szavazás csak néhány helyen lehetséges – közölte.