Magyar Péter agrártanácsadójának régi álmát váltaná valóra Brüsszel a földalapú támogatások megnyirbálásával

Távol maradt Magyar Péter az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának szerda esti ülésétől, ahol súlyos vita kezdődött az Európai Bizottság tervezetéről, amivel jelentős mértékben megnyirbálnák a földalapú támogatásokat. A Tisza Párt elnöke a testületi munka helyett inkább csónakázott, de pártja álláspontját így sem tudja elfedni, hiszen ő maga és agrártanácsadója, Raskó György a közelmúltban többször támadta a jelenlegi támogatási rendszert, illetve a magyar gazdatársadalmat.

Fotó: Draskovics Adam

„E tendencia legfőbb oka, hogy az unió a földalapú támogatások révén az extenzív irányú termelést támogatja, a magyar kormány pedig a földhasználatot – például a földtörvénnyel – szintén ilyen irányba tereli. 

Azaz elsősorban olyan tevékenységeket támogatnak, amelyek a legkisebb munkaerőt kötik le, és a legnagyobb területet foglalják el” – fogalmazott.

Majd azt fejtegette, hogy egy átlagos – száz hektár termőfölddel rendelkező – családi gazdálkodásnak szerinte kevés befektetett munkával indokolatlanul magas a jövedelme a földalapú támogatással, ráadásul alig kell adót fizetniük őstermelőként.

Régóta Brüsszel pártján

Raskó régóta a globalista brüsszeli elit pártján áll, amit soha nem is rejtett véka alá. Az uniós csatlakozásunk előestéjén azt üdvözölte, hogy az agráriumot illetően korlátozódik Magyarország szuverenitása: „Azért is örülök annyira az EU-csatlakozásnak, mert akkor a mezőgazdasági politikánkat Brüsszelből fogják vezérelni, nem itthonról” – fogalmazott a közgazdász az Élet és Irodalomnak 2003 novemberében.

Tanyasítási program

Az idézett mondat mindent elárul Raskó György szemléletéről, ami meghatározza a Tisza Párt agrárpolitikáját, hiszen Magyar Péter régi jó barátjaként mutatta be a zöldbárót tavaly ősszel, aki tanácsadóként támogatja őt és a pártot. Az akkori hosszú, élő bejelentkezésben Raskó fejtegette az elképzeléseit a magyar mezőgazdaság jövőjéről. 

A 90-es évek privatizációjának központi figurájaként is ismert közgazdász – aki az élelmiszeripar kiárusításában, illetve szétverésében is oroszlánrészt vállalt – először olyan vidékfejlesztési programot nevezett kívánatosnak, amelynek része lenne az úgynevezett újratanyasítás.

Már önmagában az is figyelemre méltó, hogy ez alatt mit értett Raskó György: „Újra ki kell jönni faluból, a kényelmes életből és létrehozni olyan kisebb farmközpontokat, amelyek ott vannak a helyszínen. Az egész Európai Unióban a mezőgazdaság a tanyasi rendszeren alapul, Ausztriától kezdve Lengyelországig és Németországig mindenütt ott lakik a gazdálkodó, ahol gazdálkodik.”

Igen Ukrajna uniós csatlakozására

Az Európai Unió vezetésének most bemutatott tervezetével – amely durván megnyirbálná a földalapú támogatási rendszert – megvalósulhat Raskó régi álma, ami teljesen ellentétes a magyar gazdák érdekeivel. 

Az Európai Bizottság az újabb hétéves költségvetési tervezetével már Ukrajna csatlakozására készül,

azt a pénzt, amit elvenne a jelenlegi tagállamok polgáraitól, a még háborúban álló keleti szomszédunknak adná.

Raskó György persze ezt nem látja problémának, relativizálja az ukrán integráció veszélyeit. Magyar Péter tanácsadója néhány hónapja a közösségi oldalán arról tett közzé bejegyzést, hogy miként töltötte ki a Tisza Párt által indított konzultációs ívet. A posztból kiderült, hogy Ukrajna EU-csatlakozása mellett voksolt. 

Az egyik kommentelő feltette neki a kérdést, hogy szerinte mi szól magyar szempontból Ukrajna EU-csatlakozása mellett és ellene.

Erre így reagált Raskó: „Ukrajna tagság nélkül is szabadon szállíthat agrár- és élelmiszeripari termékeket az unióba. Tehát olyan, de facto ugyanolyan pozícióban van, mint a magyar mezőgazdaság. Igaz, hogy a magyar kormány tiltja az ukrán agrártermékek behozatalát, de a többi uniós ország nem, így az ukránok olcsóbb termékeikkel kiszorítják a magyart olyan fontos piacokról, mint az olasz. Tehát majdnem mindegy, hogy Ukrajna tag vagy sem, a piacainkról szépen szorít ki bennünket (gabona, olajos magvak, csirkemell, étolaj stb.).”

Kéri László és a legnagyobb csapás

A napokban egy másik ismert szakértő, Kéri László is durván támadta a jelenlegi agrártámogatásokat. A Tisza Párt mellett kampányoló politológus hétfőn egy interjúban a Fidesz-korszak legnagyobb csapásának nevezte a földalapú támogatási rendszert.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy a Tisza Párt – bármennyire is próbálja leplezni a valódi álláspontját Magyar Péter – támogatná azt a brüsszeli tervet, amely súlyosan megvágná a magyar gazdálkodók jelentős részének megélhetést biztosító agrártámogatásokat.