Az Országgyűlés elnöke az Európa Tanácshoz (ET) tartozó országok parlamenti elnökeinek konferenciáján elhangzott beszédében úgy vélekedett, hogy az ET égisze alatt működő európai emberi jogi bíróság ezzel az ítélettel kettős mércét alkalmazott, hiszen egymástól eltérő megítélést érvényesített az egyes önkényuralmi jelképek tekintetében.
Kövér László idézte Václav Havelnek – mint fogalmazott, a rendszerváltozás szimbolikus alakjává nemesült politikusnak – azt a kijelentését, miszerint nincs különbség a horogkereszt és a sarló és kalapács között. „Ha az európai emberi jogi bíróság olyan ítéleteket akar hozni, amit elfogadnak őszintén minden tagállamban, nem csupán kötelezettségként a nemzetközi egyezményhez való csatlakozás miatt, akkor erkölcsileg megalapozott döntéseket kell hoznia a jövőben” – mondta a házelnök az MTI-nek adott külön nyilatkozatában.
A parlament július elején határozatban nyilvánította ki, hogy nem ért egyet a strasbourgi vöröscsillag-perben hozott ítélettel és kitart az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálása mellett. A hétfőn elfogadott jogszabály szerint a magyar államra kirótt 6400 eurós kártérítést és perköltséget a pártok költségvetési támogatásából fizetik ki.
Az európai emberi jogi bíróság márciusban véglegessé vált ítélete arra kötelezte az államot, hogy június 8-áig fizessen kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak.
Kövér László hozzászólása azon eszmecsere során hangzott el, amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságának jövőjéről, illetve a nemzeti parlamenteknek e strasbourgi bírósági fórummal kapcsolatos szerepéről folytattak az ET-országok parlamenti elnökei. A magyar házelnök beszámolt arról, hogy míg 1993-ban még csak 127, addig 2011-ben már 656 kérelmet nyújtottak be Magyarországról az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Magyarországot 241 esetben marasztalták el az európai emberi jogi egyezmény megsértéséért, de ebből 184 esetben az indok a bírósági eljárás elhúzódása volt – tette hozzá.
Rendszeresen ellenőriz a parlament
A strasbourgi emberi jogi bíróság ítéleteinek végrehajtását a magyar parlament rendszeresen ellenőrzi – mondta Kövér, és felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés 2007-ben határozatban kérte fel az igazságügyért felelős minisztert, évente egyszer tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságokat a bíróság ítéleteiről és az azok nyomán tett hatósági lépésekről.
„Törekszünk arra, hogy a magyar parlament szerepe növekedjék az ítéletekkel kapcsolatosan” – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke. Kiemelte ugyanakkor annak fontosságát, hogy a részes államok mindenféle kettős mérce kizárásával tartsák tiszteletben az európai emberi jogi egyezmény által garantált szabadságokat és jogokat. Ennek kapcsán tért ki a vörös csillag használatára vonatkozó strasbourgi ítéletre.
Végre kell hajtani
A magyar hatóságoknak végre kell hajtaniuk az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletet, amelyben kártérítési kötelezettséget írtak elő a vörös csillag használatának büntetőjogi szankcionálása miatt – erősítette meg Kövér László csütörtökön Strasbourgban. Újságíróknak nyilatkozva elmondta: ha ebből esetleg valakik üzletet akarnának csinálni, akkor a magyar állam két dolgot tehet: vagy a végtelenségig fizet ilyen ítéletek nyomán, vagy kiveszi a büntetőjogi szabályok közül az önkényuralmi jelképek – mind a horogkereszt, mind a vörös csillag – használatának tilalmát.
„Ha az európai emberi jogi bíróság olyan ítéleteket akar hozni, amit elfogadnak őszintén minden tagállamban, nem csupán kötelezettségként a nemzetközi egyezményhez való csatlakozás miatt, akkor erkölcsileg megalapozott döntéseket kell hoznia a jövőben” – mondta a házelnök az újságíróknak adott nyilatkozatában.