Vörös csillag: a kormány tartja magát az álláspontjához

A magyar kormány nem ért egyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a vörös csillag viselése ügyében született ítéletével, és fenntartja az eljárás során képviselt álláspontját.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a bíróság a Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítéletvégrehajtásával összefüggő határozati javaslat expozéjában kiemelte: a magyar szabályozás egyáltalán nem kivételes Európában. Több állam jogrendszere is bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát – mondta, és példaként említette Ausztriát, Németországot, Franciaországot, valamint Romániát. Megjegyezte: Litvániában kifejezetten nevesítik is a kommunista múlt szimbólumait a jelképek között.

A parlamenti államtitkár hozzátette: az Alkotmánybíróság korábbi határozatában rámutatott arra, hogy e jelképek egy sor eszmét, elvet és gyakorlatot egyetlen tárgyba, személybe vagy piktogramba sűrítve nagy hatású üzenetet továbbítanak. A vörös csillag Magyarországon nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom jelképe – szögezte le Rétvári Bence, kiemelve: Magyarország második világháborút követő tragikus történelmében a vörös csillag egy olyan önkényuralmi rendszer jelképévé vált, amelyet az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását és gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett.

Az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelentett és jelent a mai napig a kommunista eszmékkel, illetve azok propagálásával – mutatott rá Rétvári Bence. A parlamenti államtitkár felidézte azt is: az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a szabályozás bevezetését „nyomós társadalmi szükséglet” indokolta a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében, s ennek megfelelő eszköze volt a büntetőjogi szabályozás bevezetése. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította – folytatta –, hogy a korlátozás arányban áll az elérni kívánt céllal, mivel a szóban forgó jelkép nyilvános használatának csak néhány pontosan körülírt formáját érinti, és csak azokat a használatokat korlátozza, amelyek az általuk szimbolizált önkényuralmi ideológiákkal való azonosulást, illetve ezen ideológiák nyilvános terjesztésének szándékát tartalmazzák. A jelképek tiltása nem vonatkozik tudományos, művészeti, illetve oktatási vagy ismeretterjesztésű használatra – mondta.

Rétvári Bence kitért arra is: a jelképek és így a vörös csillag korlátozás nélküli szabad használata minden, a gyűlölet és agresszió formáit elítélő, a demokrácia mellett elkötelezett személyt súlyosan sért, különösen a kommunizmus üldözötteit. A kommunizmus hazai áldozatainak számát szakértők mintegy félmillióra teszik, a világon pedig közel 100 millióra. Ennyi ember esett áldozatul a hadifogságnak, a málenkij robotnak, a Rákosi-rendszernek és az 1956-os szabadságharc utáni kegyetlen megtorlásoknak – mondta.

Ezen események a magyar társadalom nagy részét érintették és a kommunizmus jelképei a vörös csillaggal az élen sokakat megrémít, rossz emléket, félelmet kelt mind a mai napig – fűzte hozzá, és megemlítette, hogy a kormány álláspontját támogatta korábban a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET), a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz), a Recski Szövetség és a Pesti Srác Alapítvány, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete.

A vörös csillag tiltott viselésével kapcsolatos ügy előzménye, hogy Fratanolo János egy 2004. május 1-jei pécsi szakszervezeti rendezvényen egy – Magyarországon tiltott önkényuralmi jelképnek számító – ötágú vörös csillagot viselt, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, így a kitűzőt a nézők is láthatták. Emiatt Fratanolo János ellen 2007-ben büntetőeljárás indult, és megrovásban részesítették. Ő azonban a strasbourgi bírósághoz fordult, amely jogsértőnek minősítette az elítélését. A testület álláspontja szerint Magyarország megsértette a korábbi pártelnök szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A magyar államot arra kötelezték, hogy a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak négyezer euró kártérítést továbbá kétezer-négyszáz euró perköltséget fizessen június 8-ig. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete Fratanolo János ügyében márciusban emelkedett jogerőre. Ezt követően, április végén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek: e szerint a kormány kitart a vöröscsillag-viselés tilalma mellett és nem ért egyet a strasbourgi bíróság vonatkozó ítéletének végrehajtásával. Az igazságügyi tárca szerint mivel a hatályos büntető törvénykönyvnek az Alkotmánybíróság által 2000-ben megerősített passzusával ellentétes a strasbourgi ítélet, a határozat végrehajtásával kapcsolatban az Országgyűlésnek kell döntést hoznia.

A miniszter javaslata ellen 19 civil szervezet és a Magyarországi Munkáspárt 2006 is tiltakozott. Utóbbi azt is bejelentette, az ügyben az Európa Tanács eljárását kezdeményezi.