Vörös csillag: a kormány tartja magát az álláspontjához

A magyar kormány nem ért egyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a vörös csillag viselése ügyében született ítéletével, és fenntartja az eljárás során képviselt álláspontját.

tt
2012. 06. 11. 22:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a bíróság a Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítéletvégrehajtásával összefüggő határozati javaslat expozéjában kiemelte: a magyar szabályozás egyáltalán nem kivételes Európában. Több állam jogrendszere is bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát – mondta, és példaként említette Ausztriát, Németországot, Franciaországot, valamint Romániát. Megjegyezte: Litvániában kifejezetten nevesítik is a kommunista múlt szimbólumait a jelképek között.

A parlamenti államtitkár hozzátette: az Alkotmánybíróság korábbi határozatában rámutatott arra, hogy e jelképek egy sor eszmét, elvet és gyakorlatot egyetlen tárgyba, személybe vagy piktogramba sűrítve nagy hatású üzenetet továbbítanak. A vörös csillag Magyarországon nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom jelképe – szögezte le Rétvári Bence, kiemelve: Magyarország második világháborút követő tragikus történelmében a vörös csillag egy olyan önkényuralmi rendszer jelképévé vált, amelyet az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását és gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett.

Az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelentett és jelent a mai napig a kommunista eszmékkel, illetve azok propagálásával – mutatott rá Rétvári Bence. A parlamenti államtitkár felidézte azt is: az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a szabályozás bevezetését „nyomós társadalmi szükséglet” indokolta a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében, s ennek megfelelő eszköze volt a büntetőjogi szabályozás bevezetése. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította – folytatta –, hogy a korlátozás arányban áll az elérni kívánt céllal, mivel a szóban forgó jelkép nyilvános használatának csak néhány pontosan körülírt formáját érinti, és csak azokat a használatokat korlátozza, amelyek az általuk szimbolizált önkényuralmi ideológiákkal való azonosulást, illetve ezen ideológiák nyilvános terjesztésének szándékát tartalmazzák. A jelképek tiltása nem vonatkozik tudományos, művészeti, illetve oktatási vagy ismeretterjesztésű használatra – mondta.

Rétvári Bence kitért arra is: a jelképek és így a vörös csillag korlátozás nélküli szabad használata minden, a gyűlölet és agresszió formáit elítélő, a demokrácia mellett elkötelezett személyt súlyosan sért, különösen a kommunizmus üldözötteit. A kommunizmus hazai áldozatainak számát szakértők mintegy félmillióra teszik, a világon pedig közel 100 millióra. Ennyi ember esett áldozatul a hadifogságnak, a málenkij robotnak, a Rákosi-rendszernek és az 1956-os szabadságharc utáni kegyetlen megtorlásoknak – mondta.

Ezen események a magyar társadalom nagy részét érintették és a kommunizmus jelképei a vörös csillaggal az élen sokakat megrémít, rossz emléket, félelmet kelt mind a mai napig – fűzte hozzá, és megemlítette, hogy a kormány álláspontját támogatta korábban a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET), a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz), a Recski Szövetség és a Pesti Srác Alapítvány, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete.

A vörös csillag tiltott viselésével kapcsolatos ügy előzménye, hogy Fratanolo János egy 2004. május 1-jei pécsi szakszervezeti rendezvényen egy – Magyarországon tiltott önkényuralmi jelképnek számító – ötágú vörös csillagot viselt, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, így a kitűzőt a nézők is láthatták. Emiatt Fratanolo János ellen 2007-ben büntetőeljárás indult, és megrovásban részesítették. Ő azonban a strasbourgi bírósághoz fordult, amely jogsértőnek minősítette az elítélését. A testület álláspontja szerint Magyarország megsértette a korábbi pártelnök szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A magyar államot arra kötelezték, hogy a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak négyezer euró kártérítést továbbá kétezer-négyszáz euró perköltséget fizessen június 8-ig. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete Fratanolo János ügyében márciusban emelkedett jogerőre. Ezt követően, április végén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek: e szerint a kormány kitart a vöröscsillag-viselés tilalma mellett és nem ért egyet a strasbourgi bíróság vonatkozó ítéletének végrehajtásával. Az igazságügyi tárca szerint mivel a hatályos büntető törvénykönyvnek az Alkotmánybíróság által 2000-ben megerősített passzusával ellentétes a strasbourgi ítélet, a határozat végrehajtásával kapcsolatban az Országgyűlésnek kell döntést hoznia.

A miniszter javaslata ellen 19 civil szervezet és a Magyarországi Munkáspárt 2006 is tiltakozott. Utóbbi azt is bejelentette, az ügyben az Európa Tanács eljárását kezdeményezi.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.