Ukrajna háborúzik, ezért jár a jutalom Brüsszeltől

Lassan 4 éve tart az orosz-ukrán háború. A béketárgyalások eddig nem hoztak áttörő eredményt. Brüsszel a háború folytatását erőlteti, s mindent megtesz azért, hogy Kijev minél hamarabb az EU tagja legyen. A saját szabályait is szembeköpi a cél elérése érdekében az EU háborúpárti vezetése. A lett elnök ugyanakkor úgy véli, hogy az ukrajnai konfliktus vége befolyásolja az ország és a nyugat-balkáni országok esetleges EU-tagságát. Az elemzők azonban azt mondják, hogy a bővítés az ukrajnai háború lefolyásától függetlenül folytatódni fog, és úgy vélik, hogy a Balkán és Ukrajna egyidejű befogadásának ötlete egyeseknek vonzónak tűnik, de a gyakorlatban nehezen megvalósítható. A Nyugat-balkáni országok évtizedek óta várnak a csatlakozásra, a háborúban álló Ukrajna ezzel szemben kiváltságos helyzetbe kerül.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)

A lett elnök nyilatkozata a Müncheni Biztonsági Konferencián ismét felkavarta a kedélyeket az EU bővítéséről szóló vitában. Edgars Rinkēvičs szerint, ha sikerül békét teremteni Ukrajnában – amihez szerinte az Egyesült Államoknak jelentős nyomást kell gyakorolnia Oroszországra –, akkor megnyílhat az út egy történelmi léptékű EU-bővítés előtt. Ez magában foglalhatná Ukrajnát, Moldovát és a Nyugat-Balkán országait (köztük Szerbiát), amit ő „potenciálisan a legnagyobb európai újraegyesítési aktusnak” nevezte a modern korban.

Brüsszel a háborúban álló Ukrajna csatlakozását erőlteti (Fotó: AFP)

Azonban a lett államfő azonnal árnyalta a képet:

Nem csak Ukrajnáról van szó, hanem potenciálisan a legnagyobb újraegyesítési aktusról Európában. De mindez nagymértékben függ a békemegállapodástól. Őszintén szólva nem vagyok biztos benne, hogy Oroszország beleegyezik ebbe.

A konferencia során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét világossá tette, hogy országa egyértelmű utat keres az EU-tagság felé a közeljövőben, beleértve a megfelelő határidőt is. Az ukránok már 2027-ben az EU tagjai akarnak lenni. Brüsszel háborúpárti vezetői pedig mindent megtesznek ennek érdekében.

Rinkēvičs a témával kapcsolatban kiemelte: 

A mi szempontunkból azt szeretnénk, hogy Ukrajna a lehető leghamarabb az EU része legyen.

Ukrajna gyors csatlakozásának fő akadályát maguk az EU-tagállamok jelentik, mivel egyhangúlag kell jóváhagyniuk minden új tagot.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a közelmúltban „nyílt hadüzenetnek” nevezte Ukrajna gyors csatlakozásának ötletét.

The Brusselian elite's official publication, Politico, has published Brussels’ and Kyiv’s latest war plan, the five-point Zelenskyy plan. They have decided that Ukraine will be admitted to the Union as early as 2027.

This new plan is an open declaration of war against Hungary.…

— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) February 11, 2026

Rinkēvičs lett politikus rámutatott, hogy Ukrajna gyors EU-tagsága kérdéseket vet fel más országok, köztük Moldova és a nyugat-balkáni országok EU-hoz vezető útjával kapcsolatban.

Az EU elvesztette minden hitelességét abban a régióban

– mondta, rámutatva a hosszadalmas csatlakozási folyamatra.

Ukrajna gyorsított sávon csatlakozna, a balkániak várjanak

A szerb Blic  szerint jelenleg nincs konszenzus az EU-ban Ukrajna, vagy bármely balkáni ország gyors csatlakozási dátumáról. Brüsszel azonban mindent megtesz, hogy Ukrajnát, s ezzel a háborút is behúzza Európába.

Brüsszel a patthelyzetet úgy oldaná fel, hogy új modelleket keres a bővítésre. Több elképzelés is napirenden van, így például a részleges vagy „másodrendű” tagság. Egy szorosabb integrációjú „mag-Európa” körül gyűrűként helyezkednének el olyan országok, mint Ukrajna, amelyek nem kapnának azonnal teljes jogokat (pl. vétójog korlátozása, új kötelezettségek). 

Marko Szavkovics, az ISAC alap munkatársa becslése szerint az integráció az ukrajnai háború végétől függetlenül folytatódni fog .

Az ukrajnai háború, úgy, ahogy van, sokáig eltarthat. Vannak országok, amelyeknek érdekük fűződik az EU további bővítéséhez

 – jegyezte meg Szavkovics.

Hozzáteszi, hogy a bővítésnek különböző elképzelései vannak, de a balkáni országokkal szembeni kettős mércére is felhívta a figyelmet. Hozzátette: 

Minden tiszteletem Ukrajna áldozata iránt, de nem őket tehetjük egy kosárba egy olyan országgal, amely 20 éve bizonyos irányelveket és reformokat követ. Úgy értem, megtehetjük, de ez komoly kétségeket vet fel a folyamat hitelességével kapcsolatban

 – véli Szavkovics.