Dárdai: Nagyon olcsó voltam a Molnak Újpesten, jöhetnek a fiaim

„Elefánt vagyok, megmondom a véleményem, ha tetszik, ha nem.” Dárdai Pál így jellemzi önmagát a Mol Pályán Kívül podcastjában, s ennek jegyében a rá jellemző őszinteséggel beszélt szerepvállalásáról az Újpestnél, a magyar és a német utánpótlás közti különbségekről, a magyarszabályról, a céljairól, a fiairól, a magyar labdarúgás hazai lejtmenetének okairól a rendszerváltozást követő években. A korábbi válogatott játékos és szövetségi kapitány az őszinteség jegyében kissé kihívó választ adott az azt firtató kérdésre, mennyiért is dolgozik szakmai igazgatóként a lila-fehéreknél.

Dárdai Pál elkötelezte magát az Újpesttel Forrás: Újpest FC

Magyar vs. német utánpótlás: a fizikum az alap

Dárdai a német sport egyik fő erényét a precizitásban, a munkamorálban és a fizikumban látja. Szerinte itthon sokat fejlődött az infrastruktúra, de még mindig hiányzik az alap: „még mindig nem nevelünk atlétákat”.

Nála a futball modern logikája egyszerű: előbb legyen a játékos stabil, erős, arányos atléta, és erre jöhet a játékintelligencia, technika, döntéshozatal.

Idekívánkozik, hogy a korábbi szövetségi kapitánynak a magyarszabállyal nincs gondja, a fiatalszabállyal már igen, de ezt részletesen nem fejtette ki. Azt ugyanakkor célként tűzte ki, hogy az utánpótlást is megerősítsék, mert nem csak szurkolókat akarnak nevelni.

Hogyan lett Dárdai az Újpest szakmai igazgatója?

Az Újpesthez vezető útja hosszabb történet, több év óta időről időre megújuló beszélgetésekből, ismeretségekből és a tulajdonosváltás körüli fordulatokból állt össze.

Dárdai Pál felelevenítette, annak idején Világi Oszkár szerette volna őt Dunaszerdahelyre csábítani, hogy a DAC-nál vállaljon munkát. Innen eredeztethető a Mol-kapcsolat.

Aztán a Tusványoson megismerkedett Hernádi Zsolttal, a Mol, valamint Ratatics Péterrel, az Újpest elnökével. Miként arról már beszélt korábban, három korábbi újpesti kiválóság, Szélesi Zoltán, Lőw Zsolt és Egressy Gábor pedig jó barátja, talán ez a kötődés volt a legfontosabb, ami a személyes motivációt jelenti. 

„Olcsó volt a Molnak” – mit jelent ez valójában?

Dárdai világossá tette: nem ő könyörgött a szerepért, őt hívták, és ha már beleáll, akkor rendesen akar dolgozni. Mindent megtesz az Újpest sikerességéért, és azért magabiztos, mert ha bármi közbejönne, akkor is a tükörbe tud majd nézni.

S hogy mennyi az annyi, Dárdai Pál mennyiért dolgozik Újpesten?

Ha valaki az orromhoz vágná: pénz, nem pénz, meg kell fizetni azt, hogy eljöttem Berlinből, én azt gondolom, hogy még így is korrekt voltam. Ha sikerül a történet, akkor nagyon olcsó volt a Molnak, mert ugye ők vették meg ezt a klubot. Ez egy ilyen egyszerű történet, és ez így is van

– így válaszolt erre a kérdésre.

Az Újpest Dárdai Pál tervei szerint leghamarabb 2028-ban ünnepelhet bajnoki címet. Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Hegedüs Róbert 

Mikor lesz bajnok az Újpest?

Dárdai Pál szerint a játékosok meglephetősen rossz fizikai állapotban voltak, amikor átvették a csapatot. Az volt tehát az első cél, hogy ebben fejlődjenek. Úgy fogalmazott, hat hét alatt lehet eredményt elérni e téren, de megnehezíti a feladatot, hogy közben zajlik a bajnokság, meccseket kell játszani. Humorosan meg is jegyezte, a tavaszi szezonban nem is lehet más céljuk, mint a bennmaradás:

Szép is lenne, ahogy megérkezem, egyből kiesünk.

A fokozatos építkezés jegyében a következő idényben ehhez képest előrébb kell lépni, majd már a bajnoki címet is célba veszi az Újpest. Éves bontásban tehát a következők a célok:

• 2025/26: bennmaradás
• 2026/27: harmadiktól hatodik helyezés
• 2027/28: az első három helyezés.

Ez alapján az Újpest leghamarabb két év múlva lehet versenyben a bajnoki aranyéremért.

S ha ez mégsem sikerülne? Dárdai arra is felkészült:

Ha nem sikerül, seggbe leszek rúgva…

Magára hagyták a magyar futballt, profi körülményeket kellett teremteni

A majd egyórás beszélgetésben persze nosztalgiázásra is jutott idő. Dárdai szerint a rendszerváltás után „nagyon magára hagyták” a labdarúgást, ami nemcsak pénz-, hanem vezetői hiány formájában is megjelent: túl sok korábbi vezéregyéniség nem lett később valódi vezető, a sportág arca.

– Nagyon egyedül maradt a labdarúgás. Politikamentesen mondom, tényleg, mert most ne az jöjjön, hogy akkor itt az ember politizál, de én azt gondolom, hogy ha Orbán Viktor nem szereti ennyire a labdarúgást, mert focizott, mert futballista volt, ami az ország szerencséje, akkor más lett volna pumpálva. Enélkül nem tudnánk itt tartani.

Azt a korszakot, amikor ő volt válogatott játékos szarkasztikusan így jellemezte:

– Kaptunk három pár zoknit, egy melegítőt, három pólót, három gatyát, magam mostam a cuccaimat, egész héten ettük a rántott húst meg a tartár mártást.

Leegyszerűsítve: a profizmus teljes hiánya.

– A profi játékos nem attól profi, mert profi fizetést kap, hanem attól, hogy minden téren profi feltételek között él, profi teljesítményt várnak el tőle, amiért profi fizetés jár. Profi környezet nélkül nincs tartós nemzetközi ugrás.

Lesz-e bármelyik fia játékos Újpesten?

A beszélgetés végén megkérdezték Dárdai Páltól, el tudja-e képzelni, hogy idővel valamelyik fia Újpesten játsszon?

– Nekem nincs ezzel semmi problémám. Főleg, meglesz az új környezet, könnyebb lesz komoly futballistákat idecsalogatni – felelte, majd megismételte, neki éppen az a feladata, hogy a körülményeket megteremtse.

A teljes beszélgetés: