Elképesztő kutatás látott napvilágot az egyetemekről, eluralkodott az öncenzúra

Egy új tanulmány szerint az egyetemi hallgatók nagy többsége úgy tesz, mintha baloldalibb nézeteket vallana, mint a sajátja, hogy társadalmilag vagy tudományosan sikeres legyen. A hallgatók 78 százaléka öncenzúrát alkalmaz bizonyos kérdésben.

Illusztráció Fotó: JEAN FRANCOIS FORT Forrás: Hans Lucas

A psychFORM kutatói bizalmas interjúkat készítettek 1452 alapképzéses hallgatóval 2023 és 2025 között a Northwestern Egyetemen és a Michigani Egyetemen. Amikor megkérdezték őket, hogy „Tett-e már úgy, mintha progresszívebb nézeteket vallana, mint amennyit társadalmilag vagy tudományosan elfogadottnak gondolt”, a hallgatók 88 százaléka igennel válaszolt. A tanulmány azt is megállapította, hogy a hallgatók 72 százaléka úgy érzi, hogy a „progresszív nézetekkel való indokolt egyet nem értést” nem kezelik tisztelettel – írja az Origo. 

Meglepő eredményt hozott a hallgatókkal készült felmérés (Fotó: AFP)

A tanulmány azt vizsgálta, hogy a hallgatók milyen arányban öncenzúráztak az ideológiai konfliktusok elkerülése érdekében: 

78 százalékuk mondta, hogy öncenzúrát alkalmaz a nemi identitás, 72 százalékuk a politikai nézetek, 68 százalékuk pedig a családi értékek témájában.

A hallgatók többsége, 82 százaléka azt mondta, hogy a beadott feladatokat félrevezetően, a várható ideológiával való összhang érdekében nyújtották be. Amikor olyan dolgozatot nyújtottak be, amelyek „megkérdőjelezték az elvárt nézeteket”, 80 százalékuk azt mondta, hogy nem kapott pozitív visszajelzést a munkájára – írja a The Post Millennial.

A tanulmány azt is megkérdezte a diákoktól, hogy egyetértenek-e vagy sem azzal, hogy „a nemi identitásnak felül kell írnia a biológiai nemet a sportban, az egészségügyben vagy a jogi dokumentumokban”. A diákok 77 százaléka nem értett egyet, és azok közül, akik nem értettek egyet, 91 százalék azt mondta, hogy ezt nem mondaná ki nyilvánosan.

A hírnévvel kapcsolatos fenyegetéseket vizsgálva 81 százalék egyetértett azzal, hogy „a hallgatás a legbiztonságosabb, ha bizonytalan abban, hogyan fogadják a nézeteket”, 77 százalék egyetértett azzal, hogy „a társak ideológiai hovatartozáson alapuló erkölcsöt feltételeznek”, és 74 százalék egyetértett azzal, hogy „a mérsékelt nézetek kifejezése árthat a hírnévnek”.

A barátok körében a megkérdezett főiskolai hallgatók 73 százaléka mondta azt, hogy kerüli az értékek megosztását közeli barátaival, míg mindössze nyolc százalékuk volt „teljesen nyitott” a barátaival. A válaszadók közel fele mondta azt, hogy intim kapcsolatban titkolja a hiedelmeit.

Kevin Waldman és Forest Romm, a psychFORM klinikai pszichológiai kutatói a The Hillben megjelent véleménycikkükben ezt írták: 

Az egyetemek gyakran a befogadás nevében igazolják ezeket a dinamikákat. De az a befogadás, amely becstelenséget követel meg, nem garantálja a pszichológiai biztonságot – hanem az önfeladást szentesíti. Az erkölcsi egység megteremtésére tett kísérlet során a felsőoktatás összetéveszti a konszenzust a növekedéssel, az együttműködést pedig a gondoskodással.

Hozzátették: „Ha a felsőoktatás be akarja tölteni ígéretét, mint az intellektuális és erkölcsi fejlődés helyszíne, újra meg kell tanulnia a támogatás és a felügyelet közötti különbséget. Az igazságot – nem a konszenzust – kell újra középpontba helyeznie éltető értékként. És vissza kell adnia a diákoknak azt, amit elvett tőlük: a hithez való jogot és a fejlődés terét.”

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)