Kövér: Igenis nemzeti értékeinket szeretnénk érvényesíteni

Erős nemzetek csak azok lehetnek, amelyek képesek saját magukra büszkeséggel tekinteni – véli az Országgyűlés elnöke.

„A saját gyerekeink generációjával meg tudjuk tanítani, el tudjuk fogadtatni, hogy az egymás mellett élésben erő van, és szövetségesként, barátként kell egymásra tekintenünk. Ehhez kell, hogy minél többet találkozzanak egymással, minél jobban megismerjék egymást, a másik történelmi szokásait, hagyományait, kultúráját, gondolkodásmódját, és a különbözőségekben is megtalálják azt, ami összeköti őket” – érvelt az Országgyűlés elnöke.

A nemzetiségek védelmének jogát biztosítani kell

Romana Tomc, a szlovén parlament alelnöke arról beszélt: az ifjúsági találkozó célja, hogy megőrizzék, folytassák és fejlesszék a két ország közötti kapcsolatokat. Magyarország és Szlovénia között már 1995 óta folynak környezetvédelmi, gazdasági és humánerőforrást érintő határon átnyúló együttműködések, a mostani uniós program Zala és Vas megyét, valamint a szlovéniai Muravidéket és Drávavidéket érinti, s elsődleges célja a határ menti térség fejlődése – mutatott rá.

A két állam „találkozási pontján”, Magyarországon a szlovén kisebbség, Szlovéniában a magyar nemzeti közösség nagyon fontos kapcsot jelent. A nemzetiségek védelmének jogát biztosítani kell, ehhez pénzügyi eszközökre van szükségünk, fejleszteni kell az anyanyelvű oktatást – jelezte a szlovén parlament alelnöke.

A két oldalt az anyanyelv köti össze

Horváth László, Lenti polgármestere (Fidesz–KDNP) a találkozó megnyitóján arra emlékeztetett, hogy a város és térsége gazdag hagyományokat, együttműködéseket ápol a határon túli térséggel, „együtt ünnepeljük nemzeti évfordulóinkat is”. A két oldalt az anyanyelv köti össze, de ezeken az alkalmakon „nemcsak közös nyelven, de közös hangon is szólalhatunk meg”.

Azt mondta, a hivatalos kapcsolatoknál több kell, csakis a határokon átnyúló személyes, baráti kapcsolatok járulhatnak hozzá ahhoz, hogy megváltozzon az a szomorú történelmi helyzet, miszerint az állam és a nemzet határai nem esnek egybe. „A fiatalokon múlik, hogy a kéznyújtásból kézfogás is legyen” – tette hozzá.

Simon Márta, a Kézfogás a magyar–szlovén határon innen és túl elnevezésű program projektmenedzsere elmondta: az a céljuk, hogy a két ország diákjai megismerjék egymás szokásait, jelenkori kultúráját, képet kapjanak a történelem korszakairól, a települések szokásairól, értékeiről. A programban a szlovéniai Lendva és a magyarországi lenti diákjai mellett a közeli Páka, Csesztreg és Lovászi általános és középiskolásai vesznek részt.