Kövér: Igenis nemzeti értékeinket szeretnénk érvényesíteni

Erős nemzetek csak azok lehetnek, amelyek képesek saját magukra büszkeséggel tekinteni – véli az Országgyűlés elnöke.

Kövér László a több mint ezer magyar és szlovén diák részvételével zajló rendezvény megnyitóján kifejtette: egy Szlovénia és Magyarország méretű ország és nép is lehet erős nemzete a közös Európának, s mindehhez az kell, hogy tisztában legyen saját értékeivel, minőségével, és fejlessze azt.

Úgy fogalmazott: egyre többen vannak olyanok, akik tisztában vannak azzal, hogy az Európai Unió érdekérvényesítő terep is egyúttal, amelynek keretében „igenis nemzeti értékeinket szeretnénk érvényesíteni”.

Az összefogásnak a jövő Európájában is meglesz a szerepe

Az érdekeiket azok tudják leginkább érvényesíteni, akik a legtöbb szövetségest tudják maguk mellett. „Nekünk azok a legjobb szövetségeseink, akik hozzánk a legközelebb vannak, akikkel az elmúlt ezer esztendőben is együtt, egymás mellett éltünk, ezért hiszek abban, hogy a közép-európai népek összefogásának a jövő Európájában is meglesz a szerepe” – fogalmazott.

A házelnök úgy folytatta, sokan beszélnek a nemzetek Európájáról, az európai értékközösségről, mégis sokan talán „a homogenizációra gondolnak, a nemzeti önazonosság megszűntének szükségességére, az értékek nivellálására, az értékek közötti különbségek és hierarchiák eltűnésére gondolnak”. Sokat beszélnek a másság tiszteletéről, elfogadásának szükségességéről, és ezt úgy képzelik el, hogy „a másság tiszteletét az azonosság megszüntetése árán lehet elérni” – jelentette ki.

Gátló tényező a közös piac működésében a különböző nyelvek, kultúrák létezése, „s amit ők nacionalizmusnak neveznek: a nemzeti vagy bármely közösségi önazonosság létezése, amely a piac és köztünk mint fogyasztó között áll – mondta Kövér László. – Ez a találkozó azonban éppen az ellenkezőjéről szól: úgy keressük egymásban a közös vonásokat, hogy közben saját magunkat, a saját önazonosságunkat szeretnénk megmutatni másoknak.”

Európa ereje sokszínűségében rejlik

Kifejtette, hogy a másságot tisztelni csak az képes, aki tisztában van a saját maga értékeivel, más népek kultúráját, nyelvét, történelmét tisztelni csak az képes, aki ismeri és büszke a saját népe múltjára és hagyományaira. Európa ereje szerinte éppen a sokszínűségben rejlik, melyet az 1990 előtti világban az internacionalizmus, ma pedig a globalizáció jegyében próbálnak megszüntetni.

„A saját gyerekeink generációjával meg tudjuk tanítani, el tudjuk fogadtatni, hogy az egymás mellett élésben erő van, és szövetségesként, barátként kell egymásra tekintenünk. Ehhez kell, hogy minél többet találkozzanak egymással, minél jobban megismerjék egymást, a másik történelmi szokásait, hagyományait, kultúráját, gondolkodásmódját, és a különbözőségekben is megtalálják azt, ami összeköti őket” – érvelt az Országgyűlés elnöke.

A nemzetiségek védelmének jogát biztosítani kell

Romana Tomc, a szlovén parlament alelnöke arról beszélt: az ifjúsági találkozó célja, hogy megőrizzék, folytassák és fejlesszék a két ország közötti kapcsolatokat. Magyarország és Szlovénia között már 1995 óta folynak környezetvédelmi, gazdasági és humánerőforrást érintő határon átnyúló együttműködések, a mostani uniós program Zala és Vas megyét, valamint a szlovéniai Muravidéket és Drávavidéket érinti, s elsődleges célja a határ menti térség fejlődése – mutatott rá.

A két állam „találkozási pontján”, Magyarországon a szlovén kisebbség, Szlovéniában a magyar nemzeti közösség nagyon fontos kapcsot jelent. A nemzetiségek védelmének jogát biztosítani kell, ehhez pénzügyi eszközökre van szükségünk, fejleszteni kell az anyanyelvű oktatást – jelezte a szlovén parlament alelnöke.

A két oldalt az anyanyelv köti össze

Horváth László, Lenti polgármestere (Fidesz–KDNP) a találkozó megnyitóján arra emlékeztetett, hogy a város és térsége gazdag hagyományokat, együttműködéseket ápol a határon túli térséggel, „együtt ünnepeljük nemzeti évfordulóinkat is”. A két oldalt az anyanyelv köti össze, de ezeken az alkalmakon „nemcsak közös nyelven, de közös hangon is szólalhatunk meg”.

Azt mondta, a hivatalos kapcsolatoknál több kell, csakis a határokon átnyúló személyes, baráti kapcsolatok járulhatnak hozzá ahhoz, hogy megváltozzon az a szomorú történelmi helyzet, miszerint az állam és a nemzet határai nem esnek egybe. „A fiatalokon múlik, hogy a kéznyújtásból kézfogás is legyen” – tette hozzá.

Simon Márta, a Kézfogás a magyar–szlovén határon innen és túl elnevezésű program projektmenedzsere elmondta: az a céljuk, hogy a két ország diákjai megismerjék egymás szokásait, jelenkori kultúráját, képet kapjanak a történelem korszakairól, a települések szokásairól, értékeiről. A programban a szlovéniai Lendva és a magyarországi lenti diákjai mellett a közeli Páka, Csesztreg és Lovászi általános és középiskolásai vesznek részt.