Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény miatt rendelt el nyomozást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke által tett feljelentés alapján a Fővárosi Főügyészség (FF) az ügyben – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Bagoly Bettina. Az FF szóvivője közölte azt is, hogy a nyomozással a BRFK gazdaságvédelmi főosztályát bízták meg, annak felügyeletét pedig az FF látja el.
Több mint száz milliónak veszett nyoma
A lap augusztus 17-én írta meg, hogy sikkasztás és hűtlen kezelés elkövetésének, illetve jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletének gyanúja miatt tett feljelentést a Kehi a Magyar Állami Operaház korábbi gazdálkodásával kapcsolatban. A gyanú szerint több száz millió forint tűnhetett el az Operaház süllyesztőjében: a 2007. június 1-jéig visszamenőleg lefolytatott rendkívüli ellenőrzés megállapította, hogy a legnagyobb összegű vagyoni hátrányt okozó szerződéseket Vass Lajos, az Operaház korábbi főigazgatója, illetve Szabó Attila egykori gazdasági igazgató írta alá.
Ezek között szerepel például az a 2009-es kontraktus, amely a budapesti operabál megrendezéséhez szükséges díszletpark megvásárlásáról szólt. A 180 millió forint plusz áfa összegű vételárat tartalmazó dokumentum aláírása előtt nem készült értékbecslés, a Kehi szakemberei szerint viszont a megvásárolt díszletek a valóságban alig több mint 30 milliót érhettek. További szerződések alapján pedig úgy fizettek ki két év alatt 167 millió forintot a Budapesti Operabarát Alapítványnak (BOA), hogy – a Kehi rendelkezésére álló adatok szerint – nem volt mögötte tényleges teljesítés.
Az Opera dolgozói „oldották meg” a feladatot
A BOA az előadások műszaki feladatainak ellátására kötött szerződést az Operával, de összesen 138 millió forint értékben továbbszerződött más cégekkel, így az alapítvány gyakorlatilag munkavégzés nélkül jutott 29 millió forinthoz – derült ki a Kehi ellenőrzéséből. Ráadásul egyik érintett sem tudta dokumentumokkal igazolni a feladatok elvégzését, az ellenőrök pedig arra a megállapításra jutottak, hogy a szerződésekben foglalt műszaki feladatokat valójában az Opera alkalmazottai látták el.
A feljelentésben szereplő tényállások között volt olyan is, amely a jogi tevékenység kiszervezésével kapcsolatos visszásságok gyanúját veti fel. A Kehi vizsgálata szerint az Opera jogi irodáját 2008. július 31-én megszüntették, majd egy nappal később egy olyan ügyvédi irodával szerződtek a jogi feladatok ellátására, amelynek nevében ugyanaz a személy – az Opera ugyanazon helyiségében – járt el ügyvédként, aki korábban közalkalmazottként az intézmény vezető jogtanácsosa volt.
A Kehi gyanúja szerint a kiszervezéssel csaknem 24 millió forint vagyoni hátrány érte az Operaházat, mivel a jogi iroda fenntartása 2008. augusztus 1-je és 2010. december 31. között 40 millió forintba került volna, addig az ügyvédi irodának kifizetett megbízási díjak összege ugyanezen időszakban csaknem 64 millió forint volt.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.
