A főigazgató közlése szerint az elmúlt két év beteljesítette a törvényben foglaltakat, miszerint a katasztrófák elleni védekezés nemzeti ügy. Kifejtette: a borsodi árvíz világossá tette, hogy változásokra van szükség a veszélyhelyzetek megelőzésében, irányításában, a hatósági munkában, de az új integrált rendszer jól vizsgázott.
Az önkéntes tűzoltókról Bakondi György azt mondta: helyi erőket képesek mozgósítani, nagy helyismeret és elkötelezettség jellemzi őket; az állam évente kétmilliárd forinttal támogatja az önkormányzati tűzoltóságokat. A prevenció fontosságát is hangsúlyozta, „kevesebb hőstettet, több megelőzést” kívánt a balatonfüredi tűzoltóknak.
Mintegy 250 új vagy jelentősen módosult jogszabály és ugyanennyi belső szabályzat alapján kellett átalakítani az OKF szervezetét. Létrehozták az egységes irányítású katasztrófavédelmet, átalakították a polgári védelmet és felállt a veszélyes üzemeknek, a veszélyes anyagok szállításának és a kritikus infrastruktúráknak a felügyeletét ellátó egységes iparbiztonsági hatóság, amely a földön, vízen és levegőben szállított, évi több tízmillió tonnányi árut mozgató és raktározó cégeket, járműveket, telephelyeket ellenőrizheti, felügyelheti, és szükség esetén szankcionálhatja.
Tudjon meg többet a katasztrófavédelem működéséről!
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára köszöntőbeszédében kiemelte: a biztonság, a rend a legfontosabb közösségi érték, amelynek védelme nemzeti ügy, és amelynek feltételeit a kormány biztosítja. A most elkészült beruházás a nemzeti együttműködés szép példája, hiszen tizenhárom település, a kormány és a katasztrófavédelem közösen dolgozott együtt az épület létrehozásáért – fogalmazott, hozzátéve, hogy a tűzoltólaktanyának és a benne szolgáló tűzoltóknak köszönhetően Balatonfüred és a környező tizenkét település nagyobb biztonságban van.
Számokban
A 317 millió forintba került beruházás háromnegyedét pályázati pénzből finanszírozta az önkormányzat, a fennmaradó összeget a Belügyminisztérium (BM) saját erejéből állta; a kétszintes, négybeállásos, 840 négyzetméteres új épületben 15 tűzoltó teljesít szolgálatot, összességében mintegy 20 ezer ember védelmét biztosítva.
A balatonfüredi tűzoltók tavaly 150 alkalommal, 2012. szeptember közepéig 110 alkalommal vonultak káresethez, önállóan 92 vészhelyzetet számoltak fel.
Polgári védelem: teljesen másképp
Teljesen átalakult a polgári védelem rendszere Magyarországon, befejeződik az egy éve megkezdett toborzás, 18 megyében már megalakultak a megyei szervezetek, Budapesten most kezdték a toborzást – mondta el a székesfehérvári állománygyűlést követően újságíróknak Bakondi György. Emlékeztetett rá, hogy a polgári védelmet 1945-ben hozták létre alapvetően atomháborús időszakra, hogy megelőző lépéseket tehessen a lakosság védelme érdekében. 2010-ben a borsodi árvíz idején kiderült, hogy a rendszer egyáltalán nem működik, mert szervezete, létszáma alapján alkalmatlan feladatainak elvégzésére, tagjai semmilyen képzést nem kaptak és eszközellátásuk sem igazodott az adott megye veszélyeztetettségéhez.
Kiemelte, az új polgári védelmi rendszer két pillérre támaszkodik: az önkéntes és a „köteles” tagokra. Az önkéntesek számos megyében működnek már, speciális feladatokat látnak el. Vízi mentők, búvárok, kutyás keresők, hegyi és barlangi mentők tartoznak ebbe a kategóriába. Nemzeti minősítési vizsgát kell tenniük, majd ezt követően pályázhatnak az OKF-nél pénzügyi támogatásra, amelyet eszközbeszerzésre fordíthatnak.
A köteles polgári védelmi szolgálat kötelező. Egy-egy járvány, nukleáris vagy vegyi baleset, egyéb katasztrófahelyzet esetén az idesorolt emberek tudását vagy speciális eszközeit használják. Megemlítette, azokat is idesorolták, akiknek nincs speciális gépük vagy tudásuk, de egy 40 órás képzést követően a gyakorlati végrehajtásban tudnak segíteni a mentési munkálatokban.
Míg a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet létszáma 12 ezer, a polgári védelemhez 102 ezren tartoznak.
