Teljesen jogos a végelszámolás, mert egy szervezetnek nemcsak akkor kell dolgoznia, amikor különféle listákon való szereplésért kell sorba állni, hanem a hétköznapokban is. Ezt Aba-Horváth István ismerte be a Magyar Nemzetnek. A férfit a Roma Polgárjogi Mozgalom megyei szervezetének támogatásával választották meg a területi kisebbségi önkormányzat elnökévé 2011-ben. A helyi roma vezető a Magyar Nemzetnek azt is elmondta, a mozgalom megyei szervezetét kifejezetten választási céllal hozták létre, és 2010/2011 fordulóján azok a cigány politikusok és vezetők csatlakoztak hozzá, akik a Lungo Drommal szemben kívánták megméretni magukat.
Amint mondta, „benne volt a pakliban”, hogy a választások kampányidőszakán kívül nem kívánnak közösen tevékenykedni, hiszen csak abban értettek egyet, hogy nem tudnak és nem is akarnak együttműködni a Lungo Dromot vezető Farkas Flóriánnal, mert szerintük a Farkas vezette szervezet nem képviseli megfelelőképpen a cigányság érdekeit. A tömörülés egyébként sikeres volt, a hajdú-bihari területi kisebbségi önkormányzatban ugyanis öt helyet szereztek, miközben a Lungo Dromnak csak kettő jutott.
A kérdésére, hogy a Roma Polgárjogi Mozgalmat életre hívó Horváth Aladár tart-e kapcsolatot a megyei szervezet listáján mandátumhoz jutott területi vezetőkkel, Aba-Horváth István úgy nyilatkozott: hónapok óta nem éri el egyik telefonján sem. A Magyar Nemzetnek viszont sikerült elérni Horváth Aladárt, aki közölte, mozgalmának jogilag semmi köze nincs a hajdú-bihari szervezethez, személy szerint pedig azért nem tart kapcsolatot velük, mert számos megnyilvánulásukkal nem ért egyet. Arról, hogy konkrétan mik lennének ezek, nem volt hajlandó nyilatkozni.
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja
