Balog Zoltán a második világháború alatt és után a magyar–román határ melletti községből kényszermunkára elhurcoltak és kitelepítettek emlékére rendezett ünnepségen arról beszélt: sikerült túlélni ezt a borzalmas, érthetetlen és embertelen eseményt, még akkor is, ha annyi minden elveszett.
A jóvátételi munkának fordított orosz kifejezésre utalva a miniszter elmondta: az igazi jóvátétel az, hogy a hatalmasoknak, akik azt akarták, hogy pusztuljon el itt minden, nem lett igazuk.
236 embert hurcoltak el
A sváb gyökerekkel rendelkező településről 236 embert hurcoltak el kényszermunkára, emlékükre 2006-ban emelt szobrot a község önkormányzata. Balog Zoltán szerint az elhurcoltak hazatérésének említésekor nem szabad megfeledkezni a hálaadásról, amellyel a magyarok is tartoznak a háromszáz évvel ezelőtt ide érkezett németeknek.
„A betelepülők kirajzottak, megművelték a magyar földeket, és gazdagították az országot – mondta a miniszter. – Az ő »bűnük« a kommunizmus szemében az volt – folytatta Balog Zoltán –, hogy egyszerre akartak magyarok és németek lenni, és sokan inkább letagadták származásukat.”
Recsk nemcsak egy internálótábor volt, hanem akárcsak az Andrássy út 60., a kommunista rezsim kegyetlenségének jelképévé vált – jelentette ki a köztársasági elnök szeptemberben az egykori recski kényszermunkatábor területén kialakított Nemzeti Emlékparkban tartott megemlékezésen.
A kommunista rezsim kényszermunkatáborairól rendezett hajdúnánási kiállításról itt olvashat.
Az első kulákellenes ÁVO-s különítményt még Kádár János szervezte meg. A gazdagnak kikiáltott rendszerellenségeket családostól deportálták – nézze meg a Hír TV Ősök tere című műsorát.
Balog Zoltán: A szabadságért dolgozni kell
Amikor az áldozatot bűnösnek tekintik: ez az a helyzet, amikor le kell tagadni még a szenvedést is, még talán nevet is kell változtatni – utalt az elszenvedett viszontagságokra a miniszter. Balog Zoltán kifejtette: a sokáig várt szabadság azonban nem hozta el a túlélőknek az igazi jóvátételt, mivel az nem automatikus. A szabadságért dolgozni kell, és tartalommal kell megtölteni – tette hozzá.
„A mai napig adós a magyar állam azoknak, akik ezt a vidéket életben akarják tartani, akik azt akarják, hogy ezen a földön ne csak verejtékes munka legyen, ne csak áldozat legyen itt maradni, ne csak lemondás és küzdelem, hanem meg is érje” – emelte ki a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarország a mai napig az egyetlen olyan ország, amely a kitelepítésekért bocsánatot kért a magyarországi németektől.
