Csak az új Btk. jelent ellenszert

A Btk. hatékony, korszerű és egységes kódex, amely szigorú, tettarányos büntetéseket tartalmaz – hangsúlyozta Répássy Róbert.

Az új Btk. alaposan előkészített, a hagyományokat tiszteletben tartja, de a szükséges változtatások is benne vannak, áttekinthető és egységes büntetőpolitikai elvekre épül, továbbá figyelembe veszi a jogalkalmazói szempontokat is – tette hozzá az igazságügyi államtitkár a szaktárca által a jogalkalmazók, bírák, ügyészek és ügyvédek számára szervezett rendezvény bevezető előadásában.

Csak egy új Btk. megalkotása segíthetett

Szavai szerint a június 25-én megszavazott törvény megalkotása szervesen illeszkedik a jogrendszer legfontosabb törvényei, az alaptörvény, a sarkalatos törvények és a nagy anyagi jogi kódexek újraszabályozásának a sorába.

A még hatályos, 1978. évi Btk. az elmúlt évtizedek során mintegy százszor módosult, a különböző színezetű kormányok eltérő büntetőpolitikai elvek alapján, nem egyszer egymásnak ellentmondóan változtatták a kódexet, amelynek egysége így megbomlott. Ezt csak egy új kódex megalkotásával lehetett orvosolni – közölte az államtitkár.

Hozzátette: széles körű társadalmi, szakmai egyeztetés folyt többek között az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a Kúria és a Magyar Ügyvédi Kamara részvételével. Ennek során több száz javaslatot, észrevételt kapott a tárca. Az elmúlt két évben elfogadott szigorításokat megőrzi az új kódex, így többek között a kiszolgáltatott emberek fokozottabb büntetőjogi védelmére, a középmértékre, vagy a három csapásra vonatkozó rendelkezéseket – ismertette Répássy Róbert.

Új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv (Btk.) lép életbe egy év múlva. A parlament június 25-én fogadta el a kódexet, amely szélesíti a jogos védelem lehetőségét, egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást mint büntetést.

A büntetés-végrehajtás szabályait is feltétlenül ki kell dolgozni ahhoz, hogy a készülő új büntető törvénykönyv majdan sikeres legyen – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Vókó György, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója. Az interjút ide kattintva olvashatja.

Az új büntető törvénykönyvről szóló június 6-ai parlamenti részletes vitában a legnagyobb vita a 12 éves büntethetőségi korhatár és a termőföld kapcsán alakult ki a képviselők között. Az MNO percről percre követte az új büntető törvénykönyv vitáját.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) üdvözölte a büntető törvénykönyv új passzusait, különös tekintettel a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére vonatkozó paragrafust.

Új szankció jelenik meg, eredményesebbé válhat az illegális migráció elleni fellépés

Új szankció lesz a büntetőjogban – folytatta – az elzárás, a jóvátételi munka és a sportrendezvény látogatásától való eltiltás. Új tényállásokat vettek fel: többek között az egészségügyi termék meghamisítását, a közfeladati helyzettel való visszaélést, a termőföld jogellenes megszerzését – ami a zsebszerződések hatékonyabb üldözését szolgálja –, illetve a családi kapcsolatokkal való visszaélést, amely az illegális migráció elleni fellépést teheti eredményesebbé. A kábítószerrel való visszaélés szabályozásában megszűnik a függőkre vonatkozó enyhébb szabályozás, ám a vádlott kábítószer-függőségét a bíró a büntetéskiszabás során értékelheti – tette hozzá az államtitkár.

A jövőre július 1-jén életbe lépő új Btk. alkalmazását elősegítő konferencián mintegy másfél száz bírósági, ügyészségi és ügyvédi kamarai vezető vesz részt. A rendezvény célja, hogy a gyakorló jogászok számára minél gördülékenyebb legyen az átállás az új kódex életbe lépésekor.

---- A kor kihívásaira ad válaszokat az új Btk. ----

A kor kihívásaira ad válaszokat

Az új büntető törvénykönyv a kor kihívásaira, a változó gazdasági és társadalmi környezetre és az ezt folyamatosan tükröző bűnözésre ad válaszokat – mondta a legfőbb ügyész az új kódex alkalmazását elősegítő konferencián pénteken a Parlamentben. Polt Péter arról beszélt, hogy a korábbi Btk. három évtizeden át jól szolgált, de szerepét már betöltötte, ezért volt szükség az új, jövő év július elsején hatályba lépő törvénykönyvre. Az 1970-es években lefektetett keretek között, a sokszorosan módosított jogszabály rendszerében egyre nehezebben lehetett megtalálni a kor kihívásaira adható válaszokat – fogalmazott.

Magyarország nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeinek teljesítése is indokolta a változtatásokat – mondta a főügyész. Jelezte, a büntető anyagi jogot is érintő emberi jogok katalógusa Európában legteljesebb formában az Emberi Jogok Európai Egyezményében található, az új Btk. megalkotásakor ezért figyelembe kellett venni a kapcsolódó cikkelyek és a strassburgi emberi jogi bíróság joggyakorlatát.

Polt Péter különösen fontosnak nevezte az élethez való jognak, az emberi méltósághoz való jognak, a kínzás, a kegyetlen büntetés és a diszkrimináció tilalmának érvényesítését a kódexben.

Erősödik a közbiztonságba vetett hit

Az élethez való joggal összefüggésben azt mondta, az európai emberi jogi egyezmény szilárd útmutatást ad a halálbüntetés kiiktatásáról. Kitért arra is, hogy ugyancsak az élethez való joghoz kapcsolódik a jogos védelem intézménye, az új jogszabály lényegében a jogos védelmi helyzetben cselekvő sértett védekezési szabadságának kiterjesztését tartalmazza. Úgy véli, hogy az új szabályozással az állampolgárok közbiztonságba vetett hite erősödik.

Az emberi méltósághoz való jog érvényesítéséről szólva arról beszélt, hogy a nemzetközi gyakorlatban a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok a nemzeti, faji, etnikai, vallási csoportok mellett a leggyakrabban a szexuális irányultság, a nemi identitás, valamint a fogyatékosság szerinti csoportokat részesíti fokozott védelemben. Hozzátette: több országban az elmúlt években került a figyelem középpontjába a fogyatékos, különösen az értelmi fogyatékos emberek védelmének a kérdése, és egyre több helyen szerepelnek már az úgynevezett védett csoportok között.

Fokozott figyelem a gyermekek iránt

Polt Péter fontosnak mondta a gyermekek iránti fokozott figyelem megnyilvánulását is az új Btk.-ban. Példaként említette egyebek mellett a kiskorú érzelmi veszélyeztetésének, lelki elnyomásának szankcionálását. Arra mutatott rá, hogy a jogalkotó a gyermekek egészséges fejlődését ezzel a szabállyal még inkább védi, felismerve azt, hogy az egészséges felnőtté válás fontos feltétele az érzelmi intelligencia kiteljesedése.

A legfőbb ügyész kitért az önkényuralmi jelképek használatának kérdésére is. Azt mondta, a hatályos szöveggel kapcsolatban „van egy kis fogalmi félreértés”, ezért itt is az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szolgálhatnak alapul; a jogalkalmazás során komoly mérlegelésre van szükségük a bíróságoknak és a jogalkalmazó hatóságoknak.