Az MNO percről percre követte az új büntető törvénykönyv vitáját, ahol az is elhangzott, hogy a Fidesz szerint a bűnözés bement az iskolákba, az eddigi büntetőjog pedig nem volt alkalmas ennek a tendenciának a megakadályozására. Szalay Péter álláspontja szerint egy 12 éves gyermek bűnelkövetése nemcsak hogy a szülők tudomásvételével, hanem egyenesen a biztatásukkal történik meg. A büntethetőség korhatárának 12 éves korra leszállítása abszolút indokolt, ahogyan az is, hogy megvizsgálják, hogyan működik a „családi bűnszövetkezet”, vagyis hogy a szülők mit követtek el – mondta.
Ipkovich György MSZP-s politikus egyebek mellett – a büntethetőségi korhatár tervezett leszállítása ügyében – arról beszélt, hogy nem szabad a büntetőeljárásokat bevinni az általános iskolákba. Kiemelte emellett azt a módosító indítványt – amelyet a Fidesz is támogat –, hogy mellékbüntetésként egy település meghatározott részéről is kitiltható legyen az, aki elkövet bizonyos bűncselekményt. Példaként említette a zsebtolvajlást.
A jobbikos Gyüre Csaba – a szocialista képviselők felszólalására reagálva – kiállt a büntethetőségi korhatár leszállítása mellett. Gyüre a 14 év alatti bűnelkövetőket is büntetné, ha visszaesőkről, erőszakos bűncselekmények elkövetőiről van szó. Az LMP az MSZP-hez hasonlóan nem szeretné, ha csökkenne a büntethetőség korhatára.
Az MSZP nem látott zsebszerződést
A termőföld kapcsán a Jobbik szigorú büntetéseket sürgetett, és a magyar föld külföldiek kezébe játszása esetében akár az életfogytiglani börtönbüntetést is elképzelhetőnek tartotta. A szocialisták hozzászólói kiemelték, hogy ők még nem láttak zsebszerződést, míg az LMP a családi gazdaságok előtérbe helyezéséért szállt síkra. A Jobbik egyebek mellett azt is sürgette, hogy a termőföld ilyen jogszabályi védelme már idén lépjen életbe. A vita ezen szakaszában éles polémia alakult ki Schiffer András és Latorcai János parlamenti alelnök között, aki egész napra szólóan megvonta a szót az ökopárt politikusától, aki ezt követően távozott az ülésteremből.
A halálbüntetés kapcsán a korábban vártnál jóval kevésbé csaptak össze a vélemények, mivel a Jobbikon kívül egyetlen parlamenti erő sem állt a bevezetése mellé. A képviselők a tényleges életfogytiglani büntetés mellett szálltak síkra, és annak szigorítása mellett érveltek. Az utóbbival az MSZP nem értett egyet, mivel szerintük a szigorúbb büntetéseknek nincsen elrettentő hatásuk. A vitában fölmerült a nemzeti jelképek védelme és a lelki terror büntethetőségének kérdése is.
Obstrukció
A parlamenti vita során a Jobbik képviselői nemegyszer eltértek az adott jogszabálytól. Az ülés vezetője több esetben is figyelmeztette őket, hogy ne térjenek el a tárgytól. Jól látható volt, hogy a szélsőjobboldali párt képviselői ilyen módon egyfajta obstrukciós magatartást gyakoroltak az ülés során.
Korábban kiderült, hogy az új Btk.-hoz benyújtott több mint kétszáz képviselői módosító indítvány közül a bizottságok több kormánypárti és ellenzéki javaslatot támogattak, így például azt, amely szigorúbban büntetné, ha egyes bűncselekményeket idősek vagy fogyatékosok ellen követnek el, valamint azt is, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába bevenné a Szent Koronát.
Tovább bővítené a jogos védelem határait egy, az új Btk.-hoz benyújtott fideszes kapcsolódó módosító javaslat. A parlament alkotmányügyi bizottságában már hétfőn vita bontakozott ki arról, hogy mikor lehet a jogtalan támadást élet elleninek tekinteni. A kormány és a szakbizottság többsége is egyetértett Mengyi Roland és Papcsák Ferenc fideszes képviselők kezdeményezésével, hogy a lakásba éjjel vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve vagy csoportosan elkövetett behatolás elhárításakor ne legyen a büntetlenség feltétele, hogy fennállt a személy elleni támadás veszélye.
