Nem merik vállalni a felelősséget a bíróságok?

A Kúria megvizsgálja a büntetőügyekben született ítéletek hatályon kívül helyezésének gyakorlatát. Rendszerhibákat is keresnek.

A móri bankrablás ügyét is áttekintik

Ugyanakkor a vizsgálat célja az is, hogy feltárják a felsőbb bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatát, különös tekintettel arra, hogy vajon mindig csak olyan ügyekben nyúlnak-e ehhez a végső korrekciós eszközhöz, amelyekben másképp, például a felsőbb szinten történő megváltoztatással már nem érhető el a büntetőeljárás célja, és az alsóbb fokon elkövetett hiba valóban olyan súlyos-e, hogy az eljárás megismétlése az egyetlen megoldás. Hasonló vizsgálat legutóbb a nyolcvanas években volt, amikor az Igazságügyi Minisztérium nyolc megyében és a fővárosban vizsgálta a hatályon kívül helyezések gyakorlatát. Erre a rendszerváltás óta a szaktárcának nincs lehetősége.

Ezúttal minden nagyobb, a vizsgálati időszakba eső jelentős tárgyi súlyú és fokozott közérdeklődésre számot tartó ügy részletes vizsgálata megtörténik, így várhatóan a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablásbüntetőperét is áttekinti a munkacsoport. Évtizedekkel ezelőtt az összes eljárás 4 százalékában fordult elő hatályon kívül helyezés, és ez az arány általában ma is hasonló lehet, ugyanakkor a közérdeklődésre számot tartó, a média által is figyelemmel kísért ügyekben sejthetően magasabb – mondta a háttérbeszélgetésen Erdei Árpád büntetőjogász professzor, az Alkotmánybíróság korábbi elnökhelyettese, a munkacsoport tagja.

Hozzátette: jogászkörökben terjengő pletyka, hogy egyes felsőbb bíróságokon, egyes tanácsoknál előfordul, hogy bár el kellett, el lehetett volna dönteni az ügyet, nem akarták. Esetenként másodfokon ahelyett, hogy elvégeznék a szükséges és lehetséges korrekciókat, a döntés felelősségét elhárítva inkább visszaadják az alsóbb fokú bíróságnak az ügyet, nézzék meg még egyszer, abból baj nem lehet. Holott, ha indokolatlanul nyúlnak ehhez a megoldáshoz, az sok kárt okoz. Hatályon kívül helyezések mindig lesznek, hiszen csak az nem hibázik, akik nem dolgozik, ahol azonban felszaporodnak a működési zavarok, ott valószínűleg már rendszerhibáról van szó, amit fel kell tárni és orvosolni kell – mondta a szakember.

Nem fog bírókat „kipécézni” a vizsgálat

Erdei Árpád hangsúlyozta: bírókat nem fog „kipécézni” a vizsgálat, szankció fel sem merülhet, nem is ez a cél. Nem is fognak „csontvázak a szekrényben maradni”, de ha hibát talál a munkacsoport, amellett nem megy el szótlanul. Az a fontos, hogy a tendenciákat felmérjék, hogy területenként világosan kirajzolódjon: az alsóbb fokú bíróságok hibás eljárása vagy a felsőbb bíróság döntésképtelensége vezetett-e a hatályon kívül helyezéshez.

A munkacsoport a tanulságok levonása után javaslatokat tehet majd a Kúriának arra, hogy saját eszközeivel korrigálja, egységesítse a joggyakorlatot, de megtörténhet az is, hogy felvetik a szaktárcánál a büntetőeljárási törvény pontosításának lehetőségét. A vizsgálati eredmény várhatóan a jövő év elejére készül el.