A stratégiának alapvetően két funkciója van: az egyik iránymutatás a Magyar Honvédség számára, a másik a magyar állampolgárok, szövetségesek és a partnerek tájékoztatása – mondta Vargha Tamás az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén. Közölte: a hosszú távú biztonságpolitikai folyamatok kiszámíthatatlansága felértékeli a haderő szerepét, tehát alapvető szükség van annak fejlesztésére.
A haderő jelenlegi állapota vegyes képet mutat: elavuló, kifutó haditechnikával rendelkeznek, ugyanakkor egyre több a kiképzett, felkészült, nemzetközi tapasztalattal rendelkező katona – ismertette. A gazdasági válság az anyagi mozgásteret korlátozottá teszi, érzékelhető növekedésre csak 2016-tól lehet számítani – mondta Vargha Tamás.
„Mindezek figyelembevételével ( ) egy ambiciózus, ugyanakkor reális és tartható hosszú távú cél, hogy egy korszerű, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható képességekkel, kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező haderőt alakítsunk ki a jövőben.” Ezt egy jól működő önkéntes tartalékos rendszer egészíti majd ki – fogalmazott Vargha Tamás.
Ellenzéki kritikák
Iváncsik Imre, a parlament honvédelmi bizottságának szocialista alelnöke azt mondta, pártja megítélése szerint semmi nem indokolja egy új stratégia megalkotását. Közölte: a válságra való hivatkozás „nem alapos, a megközelítés sem reális”. Mint mondta, nem tartja elfogadhatónak, hogy a kormánynak nincsen mozgástere a válság miatt.
Jámbor Nándor, a testület jobbikos tagja arról beszélt, hogy számos támogatható alapvetést tartalmaz a dokumentum. Ugyanakkor nem egyeztethető össze pártja koncepciójával a missziós szerepvállalás, szerintük Magyarország védelme kellene, hogy legyen az „alapvető irányzat”.
