A szerdai tárgyaláson indoklásában a bíró kifejtette: a törvényszék azt vizsgálta, fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül-e a Mal tevékenysége, és elhárítható lett volna-e a 2010. októberi gátszakadás. Bebizonyosodott: a Mal fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, és ez indította be azt a geotechnikai folyamatot, ami a gátszakadáshoz vezetett. Emellett a katasztrófa elhárítható lett volna, méghozzá több szakaszban is, egészen a tervezéstől a gátszakadás bekövetkeztéig.
Nem jogerős az ítélet
A közbenső ítélet nem jogerős, annak jogerőre emelkedése után folytatódik a per, a kártérítési összeget ezután állapítják meg. A bíró közlése szerint a MÁV eredetileg több mint 384 millió forint kártérítést kért, ami nettó 282 millió forint kártérítési igényt jelent. A MÁV 2011 tavaszán azért fordult a bírósághoz, mert az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának gátszakadása miatt súlyosan megrongálódott a vasúti pálya, egy hónapig szünetelt a vonatközlekedés, és a helyreállítás jelentős kiadásokat jelentett.
Indoklásában a bíró kifejtette: a vörösiszap elöntötte a környező településeket, valamint a felperes MÁV tulajdonában és kizárólagos vagyonkezelésében lévő ingatlanokat. A lúgos áradat emellett teljesen elmosta a vasúti pályát néhány helyen. A felperesnek emiatt a megrongálódott vasúti pályaszakaszokat helyre kellett állítania, a szennyező anyagoktól történő mentesítést is el kellett végeznie, és egyes berendezési, valamint felszerelési tárgyait ki kellett cserélnie.
Objektív felelősségről van szó
Elmondta, hogy a polgári törvénykönyv szerint a felperes a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel összefüggésben okozott kárt köteles megtéríteni. A Ptk. szerint mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok vagy okok miatt következett be. Az itt szóban forgó felelősség ugyanakkor objektív felelősség, vagyis a károkozó magatartás a veszélyes tevékenység folytatásával önmagában, vétkességtől függetlenül is megvalósul.
A perben kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az alperes a vörösiszap tárolása során fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatott – hangsúlyozta a bíró. Kifejtette: több szakaszban is elhárítható lett volna a katasztrófa. Már a helykiválasztás során sem tárták fel megfelelően az altalajt, mivel 30 helyett csak nyolc méterre fúrtak le, így nem tudták megfelelően megvizsgálni a talaj fizikai jellemzőit, ezenkívül a tervezés, de legkésőbb a kivitelezés alatt is megelőzhető lett volna a katasztrófa.
Elutasították Bakonyi Zoltán meghallgatását
A tárgyalás elején az alperes jogi képviselője, Engel Krisztián kérte Bakonyi Zoltánnak, a Mal Zrt. vezérigazgatójának alperesi törvényes képviselőként való meghallgatását. Vígh Péter, a MÁV Zrt. jogi képviselője erre reagálva elmondta: szükségtelennek tartják a vezérigazgató bármilyen formában történő meghallgatását, és úgy vélte, a per elhúzására irányul az alperesi indítvány. A bíróság elutasította Bakonyi Zoltán meghallgatását, azt szükségtelennek és megkésettnek nevezve.
Az alperes az ítélet előtt bejelentette: szeretné perbe hívni a tározót tervező Mélyépterv Komplex Zrt.-t, mert pervesztesség esetén velük szemben szeretnének igényt érvényesíteni. Az alperes álláspontja szerint a tervezésben súlyos hibák történtek, emellett az egyik aláíró tervezőnek nem volt megfelelő végzettsége – mondta el Engel Krisztián. A bíró közölte: megküldik a perbehívást a cégnek, amely 8 napon belül nyilatkozhat az ügyben. A per a kártérítési összegről a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatódik – az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezni –; a következő tárgyalás dátumát még nem tűzték ki.
Közel két éve történt a katasztrófa
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4-11. között vizsgálta Magyarországon a két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa emberi jogi hatásait.
Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.
