Iszapömlés: a Mal felelős a katasztrófáért

A Fővárosi Törvényszék közbenső ítélettel megállapította a Mal Zrt. kártérítési felelősségét a cég ellen a MÁV Zrt. által indított perben.

A perben kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az alperes a vörösiszap tárolása során fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatott – hangsúlyozta a bíró. Kifejtette: több szakaszban is elhárítható lett volna a katasztrófa. Már a helykiválasztás során sem tárták fel megfelelően az altalajt, mivel 30 helyett csak nyolc méterre fúrtak le, így nem tudták megfelelően megvizsgálni a talaj fizikai jellemzőit, ezenkívül a tervezés, de legkésőbb a kivitelezés alatt is megelőzhető lett volna a katasztrófa.

Elutasították Bakonyi Zoltán meghallgatását

A tárgyalás elején az alperes jogi képviselője, Engel Krisztián kérte Bakonyi Zoltánnak, a Mal Zrt. vezérigazgatójának alperesi törvényes képviselőként való meghallgatását. Vígh Péter, a MÁV Zrt. jogi képviselője erre reagálva elmondta: szükségtelennek tartják a vezérigazgató bármilyen formában történő meghallgatását, és úgy vélte, a per elhúzására irányul az alperesi indítvány. A bíróság elutasította Bakonyi Zoltán meghallgatását, azt szükségtelennek és megkésettnek nevezve.

Az alperes az ítélet előtt bejelentette: szeretné perbe hívni a tározót tervező Mélyépterv Komplex Zrt.-t, mert pervesztesség esetén velük szemben szeretnének igényt érvényesíteni. Az alperes álláspontja szerint a tervezésben súlyos hibák történtek, emellett az egyik aláíró tervezőnek nem volt megfelelő végzettsége – mondta el Engel Krisztián. A bíró közölte: megküldik a perbehívást a cégnek, amely 8 napon belül nyilatkozhat az ügyben. A per a kártérítési összegről a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatódik – az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezni –; a következő tárgyalás dátumát még nem tűzték ki.

Közel két éve történt a katasztrófa

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4-11. között vizsgálta Magyarországon a két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa emberi jogi hatásait.

Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.